Villogó relék - 1. rész

Nagy öröm a háznál, ha az egész éjszakára nyitva felejtett garázsajtón keresztül nem tűnik el az autó, nem rámolják ki a lakást, nem törnek a benn alvókra bűnözők, de legalább ekkora megkönnyebbülés, ha se egér, se patkány nem fészkelt be ezen idő alatt és a szomszéd macskái se ide ürítenek. A nyitva felejtés nem történhetett volna meg, ha az amúgy motoros garázsajtó vezérlésén be lett volna állítva a késleltetett automatikus zárás funkció - ami praktikussági okokból, - pl. csomagtartóból kipakolás a másik bejárat felé, - nem lett beállítva. Pedig nyugodtan be lehetne állítani, hiszen úgyis előre jelezné, ha be kíván zárni, mert eljött az idő.

A kapu- vagy garázsajtó-mozgatók vezérlőinek többségéhez külső lámpa csatlakoztatható, mely a kapu nyitott állapotában először folyamatosan világít, majd egy idő múlva villogni kezd, jelezve, hogy a kapu automatikusan elindul soron következő végállása felé. Ez az egyszerű visszajelzési forma tipikusnak és egyértelműnek mondható nem csak kapumozgatáshoz, hanem más működési folyamatokhoz is. A következőkben megnézünk néhány fényjelzős megoldási lehetőséget relékkel (és majd triakkal is) a legegyszerűbbektől a kicsit trükkösebbekig.

ELKO EP ütemadók - áttekintés

Az ELKO EP egyes speciális- és multifunkciós időreléi eleve fel vannak vértezve ütemadó funkcióval, így legegyszerűbb esetben nincs más dolgunk, mint ezt a funkciót beállítani és már villoghat is a lámpa. Ugyan korlátozottabb időértékekkel (1 - 99 mp), de egyes digitális kapcsolóórák is tartalmaznak programozható ütemadás funkciót. Az első ábrán összegyűjtve láthatók azok az ELKO EP időzítő eszközök, melyek ütemadó funkcióval is rendelkeznek (lásd a RELÉ termékcsoportban).

1_abra_34

A legtöbb időrelé ütemadása a tápfeszültség rákapcsolásával indítható el, amennyiben erre a funkcióra van beállítva (vagy eleve ezt tudja), de pl. az SMR típusoknál minden funkció START jelre indítható állandó táp mellett, így az ütemadás is. A normál időreléknél csak egy időtag állítható, ezért ütemadás funkcióban a kimenet be- és kikapcsolásának időtartamai azonosak lesznek (szimmetrikus ütemadók). Ettől eltérnek az aszimmetrikus ütemadó funkcióval is rendelkező időrelék, melyeknél külön beállítható az impulzus és a szünet időtartama. Az egyes eszközök ütemadó funkcióinak működési diagramjai megtalálhatók a letölthető használati útmutatókban.

„Gondolkodási idő” jelzése

A következő ábrán látható kapcsolással az idő múlását jelezhetjük a játékosoknak. A jelzőlámpa folyamatos világításával indul a gondolkodási idő visszaszámlálása, majd a vége előtt, előre meghatározott időtartamig villogó lámpa jelzi, hogy hamarosan letelik az idő és válaszolni kell. 

2_abra_34

A működést az utolsó ábra diagramja is szemlélteti.

3_abra_34

Az SJR-2 speciális időrelé 1-es csatornájának 16-os nyugalmi érintkezője a jelzőlámpa folyamatos világítását biztosítja addig, amíg „t1” idő le nem telik. Ekkor bont a 15 - 16 kontaktus és a 18-as kimenetre kapcsolódó fázist megkapja a 2-es csatorna 25-ös sorkapcsa is. A 26-os nyugalmi érintkezőre kapcsolt fázis tápfeszültséget ad a CRM-91H időrelére. Az időrelé tápfeszültségre induló ütemadó funkcióra van állítva, így kimenete t2 - t1 ideig villogtatni fogja a jelzőlámpát, majd bont a 25 - 26 kontaktus, mely kikapacsolja a jelzőlámpát. A fázis 28-as sorkapocsra kapcsolódása az idő leteltét jelezheti. Újraindítás a táp ki-, majd bekapcsolásával.

Az SJR-2 helyett használható egy másik CRM-91H időrelé is, de ekkor a teljes idő leteltének jelzését (nyíllal jelezett vezeték) másképp kell megoldani,- esetleg további relé beépítésével, ami növeli a költséget és az áramkör méretét. Az első időrelé lehet elengedés- vagy meghúzás- késleltető is, de természetesen a bekötést ennek megfelelően kell módosítani.

Folytatjuk…

Már megszokhattuk a mini sorozatokat, melyeknek fő oka, hogy egy-egy ilyen műszaki bejegyzés méretét megpróbáljuk kicsit optimalizálni a gyorsabb olvashatóság és az átláthatóság érdekében. Ha egy témakör több jó ötletet hordoz magában, akkor azt nem kihagyásokkal, hanem egymás utáni rövidebb cikkekben tárgyaljuk ki, melynek köszönhetően könnyebb kiválasztani azt a kapcsolási megoldást, amelyik éppen megfelelne egy adódó feladathoz.