VAGY vagy NEM VAGY?

A létkérdés, illetve a „lenni, vagy nem lenni …” Hamlet monológ elemzése helyett kicsit szakmánkhoz közelebbi témára utal aktuális bejegyzésünk címe. Sokszor van szükségünk egy-egy vezérlés összeállításakor a logikai kapcsolatok ismeretére és használatára. A következőkben néhány alapkérdést tisztázunk és példaalkalmazást is mutatunk rá.

Logikai kapcsolatok relé érintkezőkkel

Az „ÉS” (AND) kapcsolatban a kimenet csak akkor igaz (1), ha mindkét bemenet igaz. Ez az igazságtáblázat a logikai szorzás eredményeként jön ki, azaz:

0x0=0, 0x1=0, 1x0=0 és 1x1=1

A „VAGY” (OR) kapcsolatban a kimenet csak akkor hamis, ha mindkét bemenet hamis, ami a logikai összeadás eredménye: 

0+0=0, 0+1=1, 1+0=1, 1+1=1

A relés logikában a „VAGY” , valamint az „ÉS” kapcsolatok nagyon egyszerűen valósíthatók meg. Az ábrán emlékeztetőül a relés igazságtáblázat látható.

„ÉS” kapcsolat két relé záró érintkezőinek sorba kapcsolásával valósul meg: a kimeneten csak akkor van jel, ha mindkét relé érintkezője zárt.

„VAGY” kapcsolat két relé párhuzamosan kapcsolt záró érintkezőivel: a kimeneten akkor van jel, ha bármelyik relé érintkezője zárt.

Az egy szellőztető - két fürdőszoba esete

Az alcímben előforduló esetben egy szellőztető ventilátor vagy központi szellőztető rendszer szolgál két helyiség - a példában fürdőszoba - szellőztetésére. Természetesen úgy szeretnék megoldani, hogy bármelyik fürdőszoba világításának felkapcsolásával induljon a szellőztetés és mindaddig működjön, amíg bármelyikben fel van kapcsolva a világítás. Még komfortosabb lenne, ha a kikapcsolás kis késéssel történne meg, hogy távozás után is menjen még a szellőztetés. Mondani sem kell, hogy nagymértékű vezetékezésre nincs lehetőség, tehát vezeték nélküli megoldást kerestünk.

És itt jön a képbe a VAGY kapcsolat, hiszen kézenfekvő, hogyha a fürdőszobai világítás kapcsolóival egy-egy relét vezérlünk és a relé kontaktusai párhuzamosan - azaz VAGY kapcsolatban - van bekötve, akkor az érintkezők éppen a szükséges logika szerint fogják működtetni a szellőztetést. Már csak ide passzoló RF relés vevőket és adókat kell találnunk.

A következő ábrán látható összeállításban adóként mindkét helyiségben egy-egy RFSG-1M típusú hálózati feszültségről működő adóegységet használunk, hogy ne kelljen az elem lemerülését figyelni, de természetesen használhatók az RFIM modulok is, ha gondoskodunk a potenciálmentes bemenet vezérlésről (pl. egyszerű relés leválasztással).

Relés vevőként az ide legjobb ár/érték aránnyal rendelkező RFSA-62B típust választottuk, mely egyetlen „pogácsában” két, egymástól függetlenül vezérelhető relét tartalmaz - igaz, hogy nem potenciálmentesek a kimenetek, hanem a bekötött „L” fázist kapcsolják, de ez közvetlen ventilátor kapcsolásánál nem gond (ha a szellőztető rendszer indítása potenciálmentes kontaktusról történik, akkor egy relével leválasztható a hálózatról az indítójel).

A két relé kimenetét a „VAGY” kapcsolat érdekében párhuzamosan kötjük és az egyes csatornákat párosítjuk az adókkal. A relés vevő 6-funkciós, ezért nem mindegy, hogy melyik funkcióra tanítjuk be az adókat. Ha késleltetés nélküli kikapcsolást szeretnénk, akkor az RFSG-1M standard betanítása elegendő (TEST gomb) vagy az RFIM pogácsáknál az 1-es, nyomógomb követő funkciót kell betanítni. Ha késleltetett kikapcsolással szeretnénk működtetni, akkor az 5-ös funkciót kell választani, melynek betanítása az RFIM pogácsáknál egyértelmű, az RFSG-1M adónál a feszültség bemenetet kell felhasználni hozzá (nem a TEST gombot), vagyis az „S-S” bemenetre kapcsolgatott feszültség felel meg a gombnyomások számának.

Mi „villamos emberek” nem lehetünk szakbarbárok, hiszen sok, nem csupán szakmánkba vágó kreativitást igényel munkánk az egyszerű hétköznapokban is. Ezért gondoljuk ötleteink kicsit felfrissítik az agyműködést, tehát megpróbálunk méginkább hozzájárulni ehhez, így hamarosan jelentkezünk következő ötleteinkkel.