Nyomógomb vagy kapcsoló? - kontaktus állapotok vezeték nélküli továbbítása

A világítások, illetve más villamos eszközök vagy folyamatok kézi vezérlése jellemzően érintkezők galvanikus, villamos kapcsolódásával valósul meg, azaz nyomógombok vagy kapcsolók használatával. A nyomógombokkal rövidebb-hosszabb impulzust tudunk létrehozni, kapcsolóval pedig be- vagy kikapcsolt statikus állapotot.

Mikor, melyiket kell vagy célszerű használni?

Ez nem csak a kézi vezérlésnél fontos, hanem a gépi vezérlések egymás utáni láncolatában is.
Valamely vezérlés vagy szabályozás folyamatának, működésének jellege viszonylag egyértelműen behatárolja, hogy kapcsoló vagy impulzus (nyomógomb) jellegű kontaktust kell-e használni a beavatkozáshoz. Épületvillamosság területén pl. világításvezérlésnél általában a felhasználó igénye döntő, míg a megvalósítást a kivitelező szakembernek kell megoldania nyomógombnál pl. impulzusrelékkel vagy kapcsolóknál egypólusú-, alternatív- vagy keresztkapcsolókkal.

A vezérlések és szabályzások megvalósításánál nem mindig van lehetőség vezetékezésre, pláne, ha utólagos bővítésre kerül sor. Gyakori igény ilyenkor a különböző impulzus- vagy kapcsoló jellegű külső kontaktusok továbbítása egy távolabbi helyre vezeték nélküli eszközökkel. Az ELKO EP iNELS RF Control rendszerében erre a feladatra is megtalálhatók a megfelelő eszközök, melyek tulajdonképpen kontaktus / RF parancs átalakítók. Az eszközök adott feladatra történő használhatóságában, bekötésében vannak különbségek, de a párosításnál, összetanításnál sem mindegy, hogy egy vezérlési mód melyik funkciót indítja el a vevő egységnél. A következőkben a kontaktus / RF parancs átalakítókat és fontosabb jellemzőiket mutatjuk be, néhány gyakori példával is szemléltetve az egyes típusok alkalmazását.

Mely típusokról is lesz szó?

Nem a nyomógombos távirányítókról beszélünk, hanem azokról az iNELS RF Control eszközökről, melyek típustól függően bármilyen potenciálmentes vagy potenciált kapcsoló, kívülről bekötött kontaktus zárására és/vagy bontására rádiófrekvenciás parancsot képesek kiadni, melyet egy - vagy több vevő egység értelmez és végrehajt. 
Ezek a következők:

Hogyan is működnek ezek az univerzális RF adó modulok?

A válasz egyszerű: a többi nyomógombos távirányítóhoz hasonlóan működnek, azzal a különbséggel, hogy kontaktusként nem csak nyomógombot, kapcsolót, hanem bármi, esetleg valamilyen más technológiától származó kontaktus is beköthető a bemenetekre, így pl. relé kimenet is.

Az iNELS RF Control rendszer minden adó egységére érvényes, hogy a 868 MHz-es vivőfrekvencia nincs állandóan jelen a térben, tehát az adók nem folytonosan sugároznak - ezt általánosságban a szabad sáv használatának szabályai sem engedik meg. Ebből következik, hogy az úgynevezett „elekroszmogtól” való félelem is alaptalan ezekkel az eszközökkel szemben.

Akkor mégis hogyan, mikor kommunikálnak az eszközök egymással?

Az RF jelek, parancsok sugárzása kifejezetten esemény alapú, azaz egy adó egység csak akkor sugározza ki a kommunikációs RF jelcsomagját, amikor valamilyen általa figyelt esemény bekövetkezik. PL. egy RF Key csak azt figyeli, hogy lenyomták-e vagy felengedték-e valamelyik gombját. Egy eLAN-RF-003 pl. azt is figyeli, hogy kapott-e parancsot az Ethernet bemenetén keresztül, pl. az okostelefonunkról vagy a saját belső időütemezője felöl. 

A most bemutatott univerzális adók is eseményt figyelnek. Az RFIM modulok a kontaktus bemenetek zárására vagy nyitására egy-egy önálló RF parancsot indítanak el, ezért lehetséges pl. a 6-funkciós kapcsoló egységek 1-es, nyomógomb követő („csengő”) funkciójához párosítva, hogy a kontaktus zárására behúz a vevő reléje, nyitására pedig elenged a relé, - méghozzá úgy, hogy a két esemény között nincs RF kommunikáció. Ez egyben biztonsági kockázat is - ha pl. éppen bekapcsolt vevőnél árnyékolódik le a kapcsolat, akkor nem lehet kikapcsolni. Ezzel számolni kell a tervezés során.

Az RFSG-1M azt az eseményt figyeli, hogy az „S” bemenetekre rákapcsoltak-e feszültséget, illetve lekapcsolták-e róla a feszültséget. Mindkét esemény egy-egy külön parancsot eredményez:

• feszültség rákapcsolás az „S” bemenetekre: azonnali bekapcsolás parancs a vevő felé
• feszültség kikapcsolás az „S” bemenetekről: azonnali kikapcsolás parancs a vevő felé
• biztonsági funkció: amíg feszültség van az „S” bemeneteken, addig 10 percenként ismétli a bekapcsolási parancsot (tehát, ha közben kikapcsolták a vevőt egy másik vezérlővel, akkor a vele párosított RFSG-1M visszakapcsolja, ha elérkezett a 10 perces ciklusideje - és persze feszültség van az „S” pontokon).

Az RFSG-1M biztonsági funkciója tovább fokozható, ha pl. egy 6-funkciós vevőt 10 percnél hosszabb elengedés-késleltetésre tanítjuk össze vele (5. funkció). Ebben az esetben, ha nem érkezik 10 percenként a bekapcsolást fenntartó parancs, akkor a vevő a saját időzítésének letelte után kikapcsol. Ha érkezik bekapcsolási parancs, akkor újraindul a vevő időzítése, vagyis nem kapcsol ki.

Az RFIM-40B adó a gyakorlatban szinte csak nyomógombokhoz használatos az impulzus bemenete miatt, éppen ezért nem mutatunk be külön alkalmazást, hiszen a fentebb található ábrán egyértelmű a bekötés. A következő ábra viszont az RFIM-20B egy alkonykapcsoló relé kimenetének állapotváltozását továbbítja egy kapcsoló egység felé. Az épületvillamosságban felhasznált relé kimenetű érzékelők kontaktusai viszonylag hosszú ideig aktív állapotban maradnak, ezért ezekhez az RFIM-20B vezérlőt ajánlott használni. A mozgásérzékelők többsége késleltetett kikapcsolással rendelkezik, ezért itt szóba jöhet az RFIM-40B használata is, mert megfelelő beállítással lecsökkenthető a kontaktus zárva maradásának időtartama.

A lentebb látható ábrán két fogyasztó egy idejű működését reteszeljük RF egységekkel. Egy PRI-51/1A típusú áramfigyelő relé kimeneti relé kontaktusa zár, ha az általa figyelt fogyasztó áramot vesz fel, vagyis, ha működik. A záró kontaktusok feszültséget kapcsolnak az RFSG-1M adómodul „S” bemeneteire, mely kiad egy bekapcsolás jelet. Az RFSA-61M típusú vevő egység ezt a jelet veszi és meghúz a kimeneti reléje, melynek bontó érintkezője (15 - 16) megszakítja a 2. számú fogyasztó áramát, ami kikapcsol.

A leírások és a szemléltető ábrák alapján bizonyára nem jelent majd problémát az adott alkalmazáshoz legmegfelelőbb adóegység kiválasztása.

Hamarosan újra jövünk, újabb kapcsolásokkal és megoldásokkal.