Légkondi automata ventilátorhoz

A nyári napsütésben parkoló autóban akár 50 - 60 °C vagy ennél magasabb hőmérséklet is kialakulhat. Nem jó ötlet semmilyen élőlényt otthagyni még kicsit lehúzott ablak mellett sem. Sajnos a feledékenységnek és nemtörődömségnek számos esetben tragikus vége van. A felmelegedett autóba beülve első dolgunk egy kis szellőztetés, hogy frissüljön a levegő, illetve segítsünk a közben már elindult klímának. Ha a klímaberendezés automata üzemmódban van, akkor teljes fordulaton kezdi el befújni a hűtött levegőt. Ahogy már el tudunk indulni és bezárhatunk minden ablakot, a klíma ventilátorai fokozatosan csökkentik fordulatszámukat. Milyen jó is lenne, ha a nyári kánikulában hazaérkezve a mennyezeti ventilátor fordulatszáma is automatikusan csökkenne. Most mondhatnánk, hogy van klíma a lakásban, minek a ventilátor? Nem mindenki szereti a klímát, pl. egészségügyi problémák miatt, illetve sok esetben elegendő a légmozgás biztosítása - igaz, erre a klímák is alkalmasak. De számos érvet találhatunk még a ventilátorok használata mellett. Miért ne másolhatnánk le ezt a működést a ventilátor vezérléséhez!?

A következőkben ezt a témakört járjuk körül két működési elv mentén. A fordulatszám automatikus csökkentését időzítéssel vagy hőmérséklet alapján fogjuk elvégezni. Az áramkörökben olyan tipikus mennyezeti ventilátort használunk, melyeknél minden fordulatszámhoz másik motortekercs rész tartozik. Ezeket a tekercseket kapcsoljuk feszültség alá relékkel, ahogy azt a ventilátorok saját fali vezérlői is teszik.

Automatikus időzített átkapcsolás három fokozatban

A fordulatszám automatikus csökkentésének legegyszerűbb módja, ha az egyes fokozatokat előre beállított időtartamra kapcsoljuk be, és az utolsó legalacsonyabb fokozat marad állandóan működésben. Az egyes fokozatok időtartamait tapasztalati úton kell megállapítani. Az első ábrán az SJR-2/230V (vagy SJR-2/UNI) kettős meghúzás-késleltető időrelével nagyon egyszerűen összeállítható a vezérlés, csupán a bekötésnél kell kicsit trükközni.

Egy normál fali váltókapcsolóval (K11: 21071) választhatunk a kézi- és az automatavezérlés között. A működést a diagram alapján is követhetjük:

• A váltókapcsolót AUTO állásba kapcsolva kizárjuk a kézi vezérlés lehetőségét, ugyanakkor tápfeszültséget kapcsolunk az SJR-2 időrelére, mely ezzel megkezdi a „t1” és „t2” késleltetéseket. 
• A nyugalmi 16-os sorkapcson lévő feszültség „t1” ideig működteti a ventilátort a legnagyobb fordulatszámon. 
• „t1” letelte után bont a 16 és zár a 18 kontaktus, ezzel a 25 - 26 kontaktusokon keresztül feszültséget kapcsol a ventilátor közepes fordulatszámát meghatározó motortekercsre.
• A ventilátor „t2” ideig működik a közepes fordulaton, majd kikapcsol és a 28-as sorkapcson megjelenő feszültség a legalacsonyabb fordulatszámon járatja a ventilátort, amíg a K11 kapcsolóval meg nem szűnik a tápellátás.

Automatikus háromfokozatú átkapcsolás a hőmérséklet függvényében

A második ábrán látható TER-9/230V típusú kétcsatornás digitális termosztát ékes bizonyítéka a többfunkciós készülékek használhatóságának. 

Nem véletlen, hogy a TER-9 hat termosztát funkciója között megtalálható az úgynevezett „holt zóna” funkció is, melynek működése pontosan beleillik a háromfokozatú kapcsolás működési elvébe. A diagramot a következő ábrán mutatjuk.

A „holt zóna” a T1 és T1-D közötti hőmérséklet, ahol „T1” a beállított hőmérséklet, „D” pedig a beállított differencia hőmérséklet. Ekkor egyik relé sincs behúzva. Ezt az állapotot használjuk a közepes fordulatszám kapcsolására úgy, hogy a két relé nyugalmi érintkezőit sorba kötjük (ÉS logikai kapcsolatba). A minimum fordulatszámot az 1-es relé kapcsolja, amikor a hőmérséklet a T1-D érték alá csökken. Maximális fordulaton akkor megy a ventilátor, amikor a hőmérséklet-érzékelő által mért valós hőmérséklet meghaladja a beállított „T1” értéket.

Öt fokozat automatikus időzített átkapcsolása

A jellemzőnek mondható háromfokozatú fordulatszámmal rendelkező mennyezeti ventilátorok mellett kaphatóak akár 5 fokozatúak is. Az 1. ábra áramköréből kiindulva nem nehéz továbbgondolni a vezérlést egy másik SJR-2 beiktatásával (lásd 4. ábra).

Az áramkör működése elég egyértelmű. Az első SJR-2 időrelé az 1. ábra szerint működik, annyi különbséggel, hogy az ott harmadik fokozat kapcsolására használt 28-as kimenet ennél az áramkörnél a második SJR-2 időrelé tápfeszültségét kapcsolja, valamint a további sebességfokozatok is innen kapják a tápellátást. A második SJR-2 időrelé ugyanúgy van bekötve és ugyanúgy működik, mint az első. Az első időrelé így kettő, a második három fokozatot kapcsol.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!