Jön a segítség

Egy kis segítség mindig jól jön. Kiszolgáltatott helyzetben pedig óriási jelentőségű, ha van kit segítségül hívni. Persze az, hogy van kit hívni csak egy része a segítségnek, ugyanis, ha nincs hogyan vagy mivel jelezni valakinek rászorultságunkat, akkor erősen lecsökkenhet reményünk a problémánk megoldására. Jól ismert példa erre a kórházi kórtermek ágyaihoz telepített nővérhívó rendszer, melynél minden ágyhoz tartozik egy-egy könnyen elérhető hívógomb és a nővérszobában elhelyezett központi táblán hang- és/vagy fényjelzéssel hívható a segítség. Sok esetben a hívó kórterem ajtaja felett is világít a jelzőfény. A hívást fogadó nővér a hívás helyén nyugtázza az eseményt, ami egyfajta biztosíték arra, hogy megtörtént a közvetlen kapcsolat felvétele a segítséget kérő beteggel. De léteznek munkahelyek is, ahol pl. a szalagmunka nem állhat meg, de a gyártási folyamat produkál nem várt eseményeket, melyeket a dolgozó nem tud orvosolni vagy biztonsági okokból nem is avatkozhat bele a rendszerbe. Ekkor segítséget kell hívnia a műszaki készenlétestől, melynek leggyorsabb módja a helyben kialakított hívórendszer.

Tudjuk jól, hogy a mai modern nővérhívók és más hívórendszerek többsége már korszerű beágyazott rendszerekkel működnek, és mikrovezérlőkbe feltöltött programok irányítják folyamataikat. Ennek ellenére nem bírtunk ellenállni a csábításnak, hogy relékkel is megvalósítsunk a fentiekhez hasonló hívórendszereket. Természetesen a relés megoldások sohasem fognak felérni a beágyazott rendszerek tudásával – és ez nem is cél -, de némi kompromisszummal egészen jól használható és nagyon egyszerű áramkörök állíthatók össze.

Hívórendszer szobánként csupán egy-egy hagyományos impulzusrelével

Az első ábra áramkörét talán kicsit túlzás is rendszernek nevezni, hiszen annyira egyszerű. A hívórendszernek alapfunkciója, hogy addig tárolja a hívás tényét, amíg a hívást fogadó személyzet azt le nem nyugtázza. Ehhez legalkalmasabb relés tároló eszköz az impulzusrelé. Az ábrán az MR-41/UNI típusú elektronikus impulzusrelét használjuk két okból: egyik, hogy elektronikus jellege miatt csendes működésű, másik ok, hogy UNI tápos (AC/DC 12 – 240 V között lehet a tápfeszültsége), ezért biztonsági törpefeszültséggel is működtethető, ahogy az ábrán is 24 VDC-vel (pl. PS2M-30/24V) tápláljuk. A törpefeszültség használata fontos lehet olyan helyeken, ahol pl. akár magatehetetlen, és biztonság szempontjából nem beszámítható betegek is kezelik a rendszert, illetve hozzáférhetnek a kezelőszervekhez.

A kapcsolás működése a rajz alapján egyértelmű és talán nem is igényel sok magyarázatot. A hívó és nyugtázó gombok a segítségre szorulók tartózkodási helyén vannak felszerelve. Hívó gombként egy váltóérintkezős nyomógombot használunk a hívógomb prioritásának biztosítására és a nyugtázó gombbal való egyidejűség elkerülésére. A nyomógombok bekötésének köszönhetően a hívógomb csak bekapcsolni tudja a hozzá tartozó impulzusrelét, mert a nyugalmi érintkezőről, azaz kikapcsolt relénél kapja az ON/OFF bemenetre kapcsolandó feszültséget. A nyugtázó gomb csak bekapcsolt kimenetnél tudja alapállásba billenteni az impulzusrelét. Az impulzusrelék záró érintkezős kimenetei kapcsolják az ajtó feletti és a központi kontrolltáblán lévő fényjelzéseket.

Hívórendszer hangjelzéssel

Az 1. ábra áramkörét kicsit átalakítva hangjelzéssel is kiegészíthetjük a kis rendszerünket. A kövezkező ábrán egy CRM-111H/UNI típusú multifunkciós időrelével szaggatott hangjelzést kapcsolunk be, ha bármelyik hívó jelzést küld. Az időrelé „c” funkcióban tápfeszültségre induló impulzussal kezdő szimmetrikus ütemadóként működik. A diódás logikai VAGY kapcsolat biztosítja, hogy a hangjelzés mindaddig fennmaradjon, amíg egyetlen hívó is jelez és a jelzés még nincs nyugtázva.

Fenti áramkörök nem rendelkeznek több olyan funkcióval, amivel pl. a modern nővérhívó rendszerek, ezért alkalmazásuk ilyen területen nem is ajánlott. A kapcsolási rajzokat elsősorban ötletadóként szántuk.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!