„Jó sok” szállítószalag vezérlése

A legtöbb projekt, amelyben felhasználóink műszaki megoldásért fordulnak hozzánk, csak megerősíti technikai támogatásunk létjogosultságát és szakmai ajánlásaink használhatóságát. Különösen így van ez bonyolultabb vagy csupán csak bonyolultabbnak tűnő feladatoknál.

Így történt ez azzal a feladattal is, melyet kollégánk hozott egyik partnerétől. Nem kevesebb, mint 10 db szállítószalag vezérelésére kértek olyan relés megoldást, ahol az egyes szalagok be- és kikapcsolása egymáshoz képest időben eltolva történik. Előbb az utolsó induljon és utoljára az első, leállításkor pedig fordítva, hogy ne maradjon termék a szalagokon. Az első ábra szerinti szalagsorrenddel tehát bekapcsoláskor a 10. szalag indul elsőként és az 1. szalag utolsóként, míg kikapcsoláskor az 1. szalag kapcsol ki elsőként és a 10. szalag utolsóként.

Sorrendi vezérlés „spéci” időrelével

PLC-vel foglalkozó olvasóink bizonyára már össze is rakták fejben a PLC-s hardvert a szükséges perifériákkal és feltehetően a szoftver elkészítése se jelent nagy kihívást. A működés nem túl bonyolult logikája ebben az esetben programozással áll össze a szoftverben. A végeredmény hibátlan programozással és hardver tartalommal egy jól működő rendszer lesz. 

A kérés viszont relés megoldásra vonatkozott, így esett a választás az ELKO relék közül a már jól ismert SJR-2/230V (vagy /UNI) típusú időrelére, melynek egyetlen moduljában két relé foglal helyet és mindkettő bekapcsolása külön-külön késleltethető a tápfeszültség bekapcsolásával történő indítással. Egy ilyen relével tehát két szállítószalag be- vagy kikapcsolása vezérelhető. Az eredmény itt se marad el a PLC-s megoldáshoz képest, ráadásul egy huzalozott logikával felépülő egyszerű, jól átlátható, gyorsan és olcsón javítható és karbantartható vezérlést kapunk.

A végeredmény a következő ábra elsőre bonyolultnak tűnő, de teljesen logikus áramköre lett.

A kapcsolás működése

A be- és kikapcsolások fordított sorrendisége miatt külön SJR-2 időrelék végzik a bekapcsolást (R1 - R5) és külön időrelék a kikapcsolást (R6 - R10). A szalagok sorrendi indítását végző időrelék érintkezői a leállítást végző időrelék nyugalmi érintkezőin keresztül kapják azt a fázisfeszültséget, amelyik az egyes szalagok motorját kapcsoló kontaktorok vezérléséhez szükségesek (a rajzon nincsenek jelölve a kontaktorok), így a sorrendi leállítások is megoldódnak a bontó érintkezőkkel. 

A START gomb megnyomására az R12 jelű VS116K/zöld típusú zöld visszajelzővel rendelkező segédrelé meghúz és 14-es érintkezőjéről feszültséget kapcsol az R6 - R10 időrelék közös relé kontaktusaira (15 és 25), ezzel biztosítja a vezérlőfeszültséget a bekapcsolást végző időreléknek. R12 öntartásához az R10 időrelé 16-os nyugalmi érintkezőjén megjelenő fázist visszacsatoljuk R12 tápfeszültségére (hogy miért éppen innen, lásd a leállításnál). R12 ugyanekkor tápfeszültséget kapcsol az R5 időrelére is, mely elindítja mindkét időzítését. A „t1” idő letelte után meghúz az 1-es csatorna reléje és elindul a 10. szalag, majd „t2” letelte után meghúz a 2-es csatorna reléje és elindul a 9. szalag (t2 > t1 a feltétel). R5 meghúzott 2-es csatornája tápfeszültséget kapcsol R4 időrelére is, melynél elkezdődik az késleltetés számolása, majd a saját „t1” és „t2” idők letelte után sorba bekapcsolnak a szállítószalagok. A folyamat így megy, amíg az utolsó szalag be nem kapcsol.

A STOP gomb megnyomására az R11 jelű VS116K/piros segédrelé meghúz és a 14-es sorkapcsán megjelenő feszültséggel öntartásba is áll. Az öntartás addig tud fennmaradni, amíg R11 relé 11-es kontaktousára R12 relé feszültséget kapcsol. R11 tehát az R12 által bekapcsolt fázisfeszültséget rákapcsolja az elsőként leállítandó szállítószalagot lekapcsoló időrelére, azaz R6-ra (az 1. és 2. szalagokat kapcsolja ki). R6 - R10 időzítési értékeinek nagyságrendje a rajz szerinti bekötésben R1 - R5 relékéhez képest fordított, azaz t1 > t2, ami csupán a rajz átláthatósága miatt van - így logikusabb elrendezést lehetett rajzolni -, egyébként fordítva is lehet a bekötés módosításával. 

R6 időrelé az időzítések letelte után bontó érintkezői által sorban elveszi a vezérlőfeszültséget R1 érintkezőiről, melynek hatására az 1. és 2. szalagok egymás után leállnak. R1 behúzott reléjének 18-as sorkapcsáról indul a következő időrelé, mely egymás után leállítja a soron következő két szalagot. A folyamat így megy, amíg az utolsó szalag le nem áll. Amikor R10 bontja 16-os kontaktusát, akkor megszünteti R12 öntartását és az egész rendszerről lekapcsolódik az R12 14-es pontjáról kapcsolt közös vezérlőfeszültség - a rendszer alapállapotba kerül.

A kapcsolás nem tartalmaz védelmi áramköröket, csupán annyit, hogy csak egymás után tudnak elindulni és leállni a szalagok. További alapvédelmekről és vész leállításról természetesen külön gondoskodni kell a szabványok szerint!

Fokozható a védelem, ha figyeljük a szalagok működését is, pl. a dobok forgásának detektálásával. 

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!