Jégen csúszva, kori nélkül - 3. rész

Mini sorozatunk utolsó részében két olyan eszközt mutatunk be a témához kapcsolódó felhasználási példákkal együtt, melyek szinte azonnal bevethetőek, ugyanis beépített érzékelővel és tömszelencés, IP65 védelemmel rendelkező kültéri kivitelben kaphatók.

Fűtés - hűtés / párásítás - szárítás

Az alcím felsorolásában szereplő tulajdonságokkal az első ábrán látható két eszköz rendelkezik külön-külön. A két azonos kivitelű eszköz közül a TEV-4 típusú hőmérséklet érzékelőnk fűtés/hűtés szabályozására használható -30 .. +60 °C tartományban, míg az RHV-1 típusú páratartalom szabályzónk párásítás vagy szárítás funkcióhoz 0 .. 90% relatív páratartalom (RH) tartományban. Önálló használatukhoz nincs szükség kapcsolószekrényre vagy más dobozolásra. Csupán el kell helyezni az érzékelés helyére, bekötni a fázist, nullát és a kapcsolt kimenetet, valamint el kell végezni néhány egyszerű beállítást és már működik is. A doboz fedőlapja pattintós, így a beállító szervek hozzáféréséhez csavarozni sem kell.

Mindkét eszköz kiválóan használható pl. üvegházakban, fóliasátrakban. Az RHV-1 e mellett pl. zárt terű fürdőkben oldhatja meg a párás levegő kiszellőztetését.

Harmatpont a fagypont közelében

A két eszköz az önálló használat mellett együtt is tud dolgozni, ha a témához kapcsolódó feladatra vetjük be. A kültéri felületi jegesedés pl. az autófeljárón a hó olvadásakor vagy a páralecsapódás utáni fagyáskor keletkezik, illetve akkor is, amikor az autó gumija összenyomja a havat és a hőmérséklet fagypont alatti, - de ez is tulajdonképpen olvadás utáni fagyásnak tekinthető (a nyomás miatt olvad). A levegő hőmérséklete és relatív páratartalma meghatározója az úgynevezett harmatpontnak, mely azt a hőmérsékletet jelenti, amikor a levegő már nem képes több nedvességet befogadni, ezért kiválik a levegőből, lecsapódik a nedvesség, ami fagypont alatt meg is fagy. Ez jellemző pl. falhűtéseknél, ahol a penészedés megakadályozása miatt harmatpont-érzékelőket szerelnek fel a hűtés leállítására és/vagy a szellőztetés elindítására. Mennél jobban hűl le a levegő, annál nagyobb lesz a relatív páratartalma, egyre inkább megközelíti a harmatpontot, ahol a relatív páratartalom már kb. 100% (megegyezik az abszolúttal) és egyre nagyobb lesz az esély a jegesedésre.

A két eszköz sajnos nem képes a harmatpont tényleges mérésére, ugyanis az elég bonyolult számítási művelettel határozható meg mért adatokból, vagy egyszerűbben a harmatpont táblázatból nyerhető ki a relatív páratartalom, a felület és a környezet hőmérsékleti értékei alapján (és persze több más módszer is van a mérésére). A két eszközt külső térbe, pl. a rámpa közelébe telepítve, mérhetjük a környezeti levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát, melyekből már hozzávetőleges információt kaphatunk a jegesedés, illetve páralecsapódás lehetőségéről, bekövetkeztéről vagy közelségéről (ez beállítás kérdése). A páratartalmat a legmagasabb közelébe állítva, a hőmérsékletet pedig a 0 °C közelébe a két eszköz a feltételek teljesülésekor kapcsolójellel reagál. Egyébként kész, gyári jegesedést megelőző érzékelők is kaphatók, melyek szintén ezen elv alapján működnek, elkerülve ezzel a viszonylag drága, leolvasztós hőmérséklet- és nedvesség érzékelők felületbe történő beépítését.

ÉS kapcsolat - időrelés korlátozással

A következő ábrán látható, hogy a két eszköz kimeneti reléi sorba kapcsolódnak az ÉS kapcsolat kialakítása miatt, melynek köszönhetően az időrelé akkor kap tápfeszültséget, ha mindkét feltétel teljesül és mindkét eszköz reléje meghúz.

Az eszközök alapbeállításai tüske átkötésekkel (jumper) történik, így a TEV-4 fűtés, az RHV-1 szárítás funkcióra van állítva. Látható, hogy a két kapcsolójel által működtetett fűtőszőnyeg nem hat az érzékelőkre, ezért nem szabályozás történik, hanem csak egyszerű hőmérséklet és páratartalom detektálás. 

A CRM-91H időrelé „b” funkcióban a tápfeszültség rákapcsolásakor behúzza kimeneti reléjét és elindítja az elengedés-késleltetés időzítését, melynek lejártakor kikapcsol a relé - eddig engedi működni a jégmentesítést. A szaggatott vonalnak megfelelő bekötéssel a folyamat automatikusan elindul, ha a feltételek adottak, bekötése nélkül csak fényjelzést ad, és a jégmenetesítés bekapcsolása már a felhasználó döntése. Bekötéskor mindkét eszköznél ügyelni kell a relé sorkapocs sor gyári átkötésének rajz szerinti megtartására, illetve eltávolítására („L” fázis átkötések a 15-ös sorkapocsba).

Az utolsó ábrán az előzőhöz hasonló kapcsolás látható, annyi különbséggel, hogy a felhasználó a táp rákapcsolásával indítja az időrelét, - ha szükségesnek látja a jégmenetesítés elindítását -, de az időablakon belüli működéseket már a két eszköz mérései befolyásolják automatikusan.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban.