Jégen csúszva, kori nélkül - 2. rész

Folytatjuk a jégmentesítés vezérlések bemutatását néhány egyszerű és költségkímélő megoldással, felhasználva a már megismert TEV-1 kétszintű termosztátot. Az egyszerűség sajnos csak arra vonatkozhat, hogy a rámpa- vagy járdafűtés működését csupán a külső, környezeti hőmérséklethez kötjük egyfajta fél automata üzemmódban, de mindenképpen kézi indítással. 

A kézi indítás egyben a költségkímélést is célozza, hiszen nem fog bármikor magától bekapcsolni és esetleg feleslegesen energiát fogyasztani a rendszer. Csak a környezeti hőmérséklet mérésével nem számíthatunk arra, hogy teljesen korrekt módon tudja a vezérlés megállapítani a tényleges jegesedést. A bemutatott egyszerű megoldásokban a felhasználó észlelésére, érzékelésére is szükség van, ahol a folyamat elindítását ugyan a felhasználó végzi, de a tényleges működés már a mérés alapján történhet. Két alapmegoldást rajzoltunk le, - mindkettőnél időrelével korlátozzuk a működési időtartamot, ezzel is kímélve a pénztárcát. Az időrelé egyben gondoskodik a feledékenységből bekapcsolva hagyott fűtés kikapcsolásáról is. Az első kapcsolásban a főkapcsoló közvetlenül az időrelét indítja, a másodiknál megfordítottuk, - előbb a termosztát kapja a tápfeszültséget.

Hőmérsékletmérés csak az időzítés alatt

Az első ábrán látható kapcsolási rajzon a főkapcsoló bekapcsolásával tápfeszültséget kapcsolunk a CRM-91H időrelére, mely „b” funkcióba állítva rögtön behúzza kimeneti reléjét és elindítja az elengedés-késleltetés időzítését.

Az időrelé 18-as sorkapcsáról tápfeszültséget kap a TEV-1 termosztát is, melynek záró érintkezője a fűtőszőnyeget (vagy kábelt) kapcsolja közvetlenül vagy kontaktoron keresztül, ha szükséges. Nyitó, nyugalmi érintkezőjéhez egy visszajelző lámpa van csatlakoztatva, mely nyilván akkor világít, ha nincs fűtés. A TEV-1 működése miatt akkor nincs fűtés, ha a normál T1 beállított hőmérséklet körüli fűtés kikapcsol vagy akkor, ha T2 alá ment a mért hőmérséklet, ami azt feltételezi, hogy nem sikerült a beállított T1 körül szabályozni a rendszert. A sikertelen szabályozás egyik oka, ha a hőforrás már nem bír annyi hőt termelni, hogy elég legyen T1-ig felfűteni, illetve másik oka lehet a hőforrás (itt fűtőszőnyeg/kábel) hibája, pl. szakadása. T2-nek így akkor van ténylegesen jelentősége, ha az érzékelő a fűtött felület megfelelő pontjában van elhelyezve.

Helyes működésnél tehát - ebben a kapcsolásban - az időrelén beállított ideig megy, illetve mehet a rendszer, aztán kikapcsol. A második megoldásban ezt megfordítjuk ….

Időzítés csak alacsony hőmérsékletnél

A következő ábrán látható kapcsolásban a főkapcsolóval közvetlenül a TEV-1 kap tápfeszültséget. A felhasználó akkor kapcsolja be a főkapcsolót, ha úgy ítéli meg, hogy szükség van jégmentesítésre. Ez nem mindig dönthető el egyértelműen a ház ablakán kinézve, ezért a TEV-1 gondoskodik arról, hogy a fűtés csak ténylegesen a beállított fagypont alatti környezeti hőmérsékletnél induljon el.

Ha a fűtésre szükség van, akkor a TEV-1 indítja az időrelét („b” funkció, mint az előzőnél), mely a beállított késleltetés időtartamára bekapcsolja a fűtést. 

Ráadás…segédfűtés vezérlés

Az utolsó ábrán egy rásegítő fűtéses vezérlés látható, ahol két önállóan kapcsolható hőforrással, energiatakarékosabban lehet megoldani pl. a felületfűtést. Egy plusz termosztát szükséges hozzá és tulajdonképpen a bemutatott két kapcsolás közül bármelyikhez hozzáépíthető. A második fokozat csak akkor kapcsol be, ha szükséges, azaz amikor a TEV-1 szabályozása azért kapcsolt ki, mert nem bírta az első fokozat felfűteni a felületet. Ekkor mindkét fokozat működik. A kapcsolás működése egyszerű, bizonyára nincs szükség kielemezni.

Megjegyzések

• Ha a környezeti hőmérsékletet mérjük, akkor a két kapcsolás nem igazi szabályozó rendszerként működik, ugyanis a felületet fűtjük, de nem azt mérjük!
• A hőmérséklet érzékelő elhelyezhető olyan helyre is, ahol a fűtés hatása egy kis mértékben érvényesül. Kísérleti úton meghatározható egy olyan beépítési felület a fűtőkábelek környékén, ahová a hővezetés folytán eljutó hőt érzékelve már megtörténik a jég leolvasztása és a felület szárítása egy adott időn belül, így akár hosszabb időre is ténylegesen szabályozottá válhat a rendszer. 
• A lámpa „vészjelzése” csak akkor tényleges vészjelzés, ha a felhasználó meg is győződik róla, tehát inkább figyelemfelhívás arra, hogy erősebb fagyás is lehet odakint vagy a felületen.
• Az utolsó ábra második termosztátját ajánlott kis mértékben a TEV-1 termosztáton beállított T2 szint alá állítani, ezzel szűkíthetjük a TEV-1 nyugalmi érintkezőjének működésénél említett kettősséget.
• Rugalmasabb a vezérlés, ha önszabályzós a használt fűtőkábel/fűtőszőnyeg, hiszen hosszabb működési időtartamokra állítható be a rendszer, melynek következményeként akár teljes leszárítás is elérhető a napkelte utáni kisebb felmelegedésig és a felületen kevesebb eséllyel marad nedvesség a visszafagyáshoz.
• Elsősorban vezérlésekkel foglalkozunk, a fűtőkábelek, fűtőszőnyegek telepítésének, használatának pontos részleteit kültéri felületfűtésekkel foglalkozó szakemberekkel szükséges és ajánlott egyeztetni.

Folytatjuk…

A témával kapcsolatban vannak még ötleteink, ezért következő bejegyzésünkben még mindig ezzel fogunk foglalkozni, … egy érdekes fagypont meghatározási megoldással jelentkezünk.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban.