Jégen csúszva, kori nélkül - 1. rész

A nyárnak egyértelműen a vége. A hirtelen lehűlés is emlékeztet minket erre. A külső hőmérsékletben is már-már didergünk, pedig a klímaváltozás ellenére is lesz még tél, és bizonyára fagyos napokkal is számolhatunk majd. Ismét lesznek fagyos utak, fagyos járdák, melyek veszélyessé teszik a közlekedést autósnak, gyalogosnak egyaránt. Az utakról reméljük, gondoskodnak az illetékesek, de saját területünkön magunknak kell megoldani a jégmentesítést. Ilyen terület pl. a garázsbejárat rámpája, mely, ha lejtős, akkor komoly gondot is jelenthet, főleg, ha gyorsan kell kiállni az autóval. Érdemes időben felkészülni erre, ezért gondoltuk, hogy aktuális bejegyzésünkben is foglalkozunk a témával, no meg van egy jó kis eszközünk is hozzá.

Mivel, hogyan, menyiért?

A feljáró fűtésének alapfeltétele természetesen az, hogy legyen beépítve valamilyen fűtőelem. A legelterjedtebb a fűtőkábel vagy fűtőszőnyeg használata, melyet általában még a burkolás előtt és a burkolat alá telepítenek. A kínálat elég bőséges (az ELKO nem gyárt, és nem forgalmaz ilyen fűtőeszközöket), így mindenki megtalálhatja a számára legelőnyösebb és legjobb ár/érték arányú megoldást. Ha a bejárat már készen van és térköves a burkolata, akkor akár utólag is lefektethető a fűtőkábel vagy fűtőszőnyeg, hiszen a térkövet fel lehet szedni. Betonozott bejáratnál sajnos vésni kell, ami nem túl előnyös és sok buktatója van (a szakemberek szerint is). Minden esetben érdemes szakember segítségét, tanácsát kikérni.

A kültéri burkolatfűtés bekerülési költsége és üzemeltetése nem olcsó mulatság, de jócskán megtérülhet olyan helyeken, ahol nagyon meredek a bejáró lejtése és könnyen nekicsúszhat az autó az oldalfalnak. Járda fűtésével komoly baleseteket előzhetünk meg vele, de nem ritka már a csatorna jégmentesítése is, ami a beázástól védheti meg házunk falait.

Hogyan lehetne csökkenteni a költségeket?

A fűtőszőnyegen egyértelműen nem érdemes spórolni. Szakemberek és a hozzáférhető tapasztalati leírások szerint nem túl hatékony, ha csupán a nyomvonalat fűtjük, ugyanis körülötte is elkezd olvadni a hó. A hólé folyik, amerre tud és a fűtés leállítása után újra megfagy. Ha nedvesség és hőmérséklet szenzor is van telepítve a burkolatba, akkor a ráfolyó víz megzavarhatja annak működését, és nem kapcsol ki, ami felesleges energiafogyasztással is járhat. Ugyanilyen probléma, ha a gyors száradás miatt nem érzékeli a felolvadt, majd újra lefagyott burkolatot.

Költségcsökkentésre a munkadíjon kívül (pl. saját kivitelezés) így nem maradt más, mint a vezérlés. Legnagyobb költsége a külső hőmérséklet- és nedvességérzékelős, teljesen automatikus rendszereknek van, ahol ráadásul fűtött, leolvasztós az érzékelő is. Ezután jönnek a félautomata megoldások, ahol pl. a fűtőelem önszabályzós, vagy nem, de a vezérlése kézzel indított, ami lehet direkt kézi be- és kikapcsolás vagy kézi bekapcsolás, de időrelés kikapcsolás (pl. CRM-91H elengedés-késleltető funkcióban). A folytonosan szabályozott jégmentesítés költségei annyira magasak, hogy elsősorban közösségi épületek bejáratánál alkalmazzák a csúszásveszély elleni állandó védelemként.

Mindemellett lehetséges közbenső megoldás is … 

TEV-1 a kétszintű termosztát

A TEV-1 termosztátot éppen a fentiekhez fejlesztették ki az ELKO EP mérnökei. Egyik fontos jellemzője, hogy két hőmérsékleti szint állítható be külön-külön -20 … + 20 °C tartományban. Ez a tartomány éppen megfelel pl. a rámpafűtés szabályozásához. A fotón látható, hogy a termosztát dobozolt kivitelű, IP65 védelemmel, és tömszelencés kábelbevezetéssel van szerelve, valamint tartozéka egy TC-0 típusú hőmérséklet érzékelő (0 .. +70 °C között használható, 10 cm-es vezetékkel).

Az alapfunkció használatához nincs is más teendő, mint bekötni a 230 V AC tápot, a relé kimeneteket és egy megfelelő érzékelőt. Kültéri környezetben a tartozékérzékelő helyett a TZ típusból kell a megfelelő hosszúságút használni (-40 … +125 °C).

Hogyan működik?

A két hőmérséklet beállítással kapcsolatban bizonyára azonnal felmerült a kérdés, hogy mire is használható ez. A következő ábra diagramján kielemeztük az egyes működési fázisokat.

A működés lényege, hogy a T1 hőmérséklet körül történik a tényleges szabályozás fix, ±1,5 °C hiszterézissel. T1-Hy alatt bekapcsol, T1+Hy felett kikapcsol a kimeneti relé. Ha a mért hőmérséklet T2-Hy alá csökken, akkor elvileg fűteni kellene bekapcsolt relével, de a túl alacsony hőmérséklet azt feltételezi, hogy hiába kapcsolt be a fűtés a T1 körüli szabályozás során, a hőforrás nem volt képes T1-re felfűteni, ezért kikapcsol a relé. Ezt az állapotot a narancsszínű LED világítása is jelzi. Csak a kimenet kikapcsolásából tehát nem lehet megtudni, hogy mi okozta a kikapcsolást, hiszen kikapcsolhat a normál szabályozási folyamat során, ha Tmért > T1+Hy, de akkor is, ha nem képes felfűteni és Tmért < T2-Hy. A kikapcsolt relé nyugalmi érintkezőjéhez csatlakoztatható az előlapi LED-nél figyelemfelkeltőbb jelzőeszköz is (hang/fény) - ahogy ezt az utolsó ábra bekötési rajzai is mutatják. Jelzésnél személyesen kell meggyőződni a kikapcsolás okáról, amennyiben a normálistól eltérő működés tapasztalható - pl. nem olvadt fel a hó a rámpán, hiába kapcsoltuk be.

Folytatjuk…

Terjedelmi korlátok miatt és az akár mobilon is kényelmes olvashatóság érdekében egy következő bejegyzésünkben térünk rá a tényleges rámpafűtés vezérlések lehetőségeire.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban.