Hány bites a memóriád?

Attól függ mire értjük. 
Ha a saját számítógépünk memória méretére, akkor általában meg tudjuk mondani, hogy hány mega, giga, tera, vagy peta.
Ha az emberi memóriára gondolunk, akkor a méret meghatározásával már bajban vagyunk. Egyes vélemények és kutatások szerint, ha digitális videó lejátszók lennénk, akkor kb. 3 millió órás filmet tudna az agyunk tárolni, melyet kb. 300 év alatt lehetne valós időben lejátszani.
Húúú… de jó, hogy nem kell azt a sok unalmas filmet tárolnunk! 
Vagy nincs is ennyi filmidő a világon?

A mikroelektronikai integrált memória áramkörök már hatalmas kapacitásokkal rendelkeznek, de az átlagos számítógép felhasználó mégis gyakran találkozik a „memória megtelt” jellegű üzenetekkel. A hétköznapi vezérléstechnikában viszont a legtöbb esetben nincs szükség memóriára, de ha van is, akkor nem fotókat, videókat, zenéket és adatokat tárolunk, hanem állapotokat, melyekhez olykor lényegesen kevesebb tárolókapacitással is beérjük.

Az egyik leghétköznapibb vezérléstechnikai „memória” az impulzusrelé, mely ráadásul még úgynevezett „nem felejtő” memória, azaz tápfeszültség hiányában is megtartja aktuális állapotát. Tárolókapacitásuk igazán nem nevezhető méretesnek, … az alap impulzusrelék 0,00000095367431640625 GigaBites, azaz 1 bites tárolók - bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotokat tárolnak (0 vagy 1).

A most bemutatásra kerülő kapcsolásokban az impulzusrelét nem világítás nyomógombos vezérlésére használjuk - ami alapvetően az eredeti funkciója -, hanem ténylegesen állapottárolásra. Ezen ábra kapcsolása kis eltérésekkel ismerős lehet egy korábbi bejegyzésünkből. 

A kapcsolási megoldás két szivattyút felváltva működtet az egyenlő üzemidő elosztása érdekében. A szivattyúk azonos ideig működnek és az átkapcsolások között nincs szünet. A felhasználói igény viszonylag hosszabb üzemidőt határozott meg, - egy hétig az egyik, majd egy hétig a másik szivattyú működjön és így tovább. Az MR-41 impulzusrelé tároló tulajdonsága „őrzi” azt az információt, hogy éppen melyik szivattyú működik. A hét napos üzemidőt és az impulzusrelé átkacsolási impulzusának időzítését a már jól ismert CRM-2H aszimmetrikus ütemadó biztosítja a következő beállításai szerint: 

• 2 mp impulzusidőkre behúz a kimeneti relé (t1), és átváltja az impulzusrelé kimenti állapotát
• az impulzus kiadását 7 naponként ismételi (t2).

A működés a tápfeszültség bekapcsolása után azonnal elindul, de látszólag semmi nem történik a vezérlésben, csak elindul az egyik szivattyú az impulzusrelé nyugalmi érintkezőjén keresztül vezérelve. Az ütemadó reléje sem húz be, mert az „S” bemenete az „A1” pontra van kötve, ami a szünetidővel induló üzemmód kiválasztását jelenti. A szünettel indulás azért fontos, hogy induláskor ne adjon az ütemadó impulzust az impulzusrelének, hiszen még bizonytalan, hogy belső áramkörei készen állnak-e a bementi jel fogadására.

Alkalmazás függően előnye vagy hátránya a kapcsolásnak, hogy áramszünet utáni visszakapcsoláskor az impulzusrelé (memóriarelé) az áramszünet előtt működő szivattyút vezérli újra (hiszen tárolta az információt), miközben az ütemadó szünetideje, azaz az üzemidő újraindul (a kezdő szünetidő egyébként 2 mp-el rövidebb üzemidőt enged, mert nincs impulzusidő, de ez jelentéktelen). 

Az egyik lehetséges megoldást digitális kapcsolóóra használata jelentheti. Valós időben kapcsol, ezért nem fog az egyik szivattyú (vagy más fogyasztó) aránytalanul többet menni (leszámítva az áramszünetek időtartamait). Kapcsolóóra használata akkor is jó ötlet lehet, ha ténylegesen valós idejű átkapcsolásokra van szükség.

Kapcsolóórával kétféle megoldás is kínálkozik.

1. Éves idő-ütemezésű kapcsolóóra (pl. SHT-3) kimeneti reléjét pl. egyik konkrét dátumra megadott hétfői nap 00:00 órájában bekapcsoltatjuk, másik hétfőn kikapcsoltatjuk, ezzel az NO vagy az NC kontaktusra kötött szivattyú fog váltva működni. A konkrét hétfői dátumokra beírt programok összesen 26 + 26 = 52 programhelyet foglalnak, tehát a 100 programhelybe simán beleférnek, ezért akár egy évnél hosszabb időre is előre programozható a működés. Amikor ez az idő elérkezik, akkor viszont újra kell az egész programot írni az összes konkrét időpont bepötyögésével. 
   Mielőtt megkérdeznéd: nincs egy heti ismétlődésre külön üzemmód, de …
2. Elegendő heti/napi ütemezésre programozható kapcsolóra (pl. SHT-1). Heti/napi üzemmódban a minden programhelyre beállított funkció ütemezése a hét napjaira (Hétfő, Kedd…,Vasárnap) naponként engedélyezhető vagy tiltható, tehát megtehető az, hogy csak hétfőre engedélyezek egyetlen programot, ami 00:00 órakor kiad egy 2 mp-es impulzust. Több program nem is kell! A kapcsolóóra ezt az impulzust fogja kiadni minden hétfőn - hasonlóan az ütemadóhoz, csak itt valós időben és ez az impulzus kapcsolja át az impulzusrelét. Áramszünet után ugyanaz a szivattyú fog működni, amelyik addig, de hétfőn mindenképpen át fog váltani a másikra.

Az egyszerű kapcsolást az utolsó ábrán láthatod.

A bemutatott megoldásokban a szivattyúk átváltásai között nincs szünet, tehát leáll az egyik és már indul is a másik. A szivattyúk működése függhet mástól is, pl. szintszabályzástól. Ekkor a kimeneti kapcsolójeleket inkább működést engedélyező jeleknek nevezhetjük.

Következő bejegyzésünkben bemutatjuk mindkét kapcsolás átalakítását úgy, hogy szünet is legyen az átkapcsolások között, melyet egy érdekes alkalmazási példán keresztül fogunk szemléltetni. 

Addig is javasoljuk, hogy a szivattyúkkal ellentétben tarts néha egy kis szünetet, melyhez kellemes napokat kívánunk.