Fűtsünk sorrendben

Lakásunk fűtése jellemzően szabályozottan, egy vagy több szobatermosztáttal van kialakítva - sokszor már vegyes tüzelésnél is (pl. puffer tartályos megoldások). Ha csupán egy termosztáttal van szerelve a rendszer, akkor az nyilván egy olyan helyiségben van elhelyezve, ahol a legoptimálisabb a hőmérséklet mérése az egész ház, illetve a többi helyiség fűtését is figyelembe véve. A rendszer beállításaival és jó tervezéssel, kivitelezéssel a gépészek ezt általában kielégítően meg tudják oldani. A házban lakók napi életviteléhez igazodó fűtést az egy termosztátos rendszernél a napi/heti programozhatósággal rendelkező termosztátok csak részben képesek megfelelően szabályozni, mert ez a szabályozás még mindig csak egy helyiség hőmérsékletének mérésén alapul, miközben a többi helyiség fűtése a szelepek, nyomások egyszeri beállításával optimalizált. 

Aktuális bejegyzésünk elég speciálisnak mondható és nem mindenhol alkalmazható megoldásokat mutat be arra, hogy pl. amikor a család tagjai hétköznap délután lassan megérkeznek a munkából vagy az iskolából, akkor a várt érkezés sorrendjében legyen kellemes meleg a megfelelő helyiségekben. Az úgynevezett „okos ház” rendszereknél erre nincs szükség, más esetben viszont nem csak komfortos lehet a megoldás, hanem akár még energiát is megtakaríthat.

A megoldás logikája

A megoldás alaplogikája az, hogy amikor a szobatermosztát fűtést kér, akkor lezárjuk azokat a fűtési zónákat (helyiségeket), melyeknek a felfűtése „ráér” a többiekhez képest, majd az általunk beállított késleltetések után sorban kinyitjuk a zónákat, hogy fel tudjanak ezek is melegedni. A termosztát tehát végzi a dolgát: az időprogram szerint kapcsolja a rendszert (kazánt, szivattyút, stb.). Sorrendi alrendszerünk is bekapcsol, letiltja pl. a nappalit, ahol a termosztát is el van helyezve, de előbb a gyerekszobát kezdi fűteni, mert gyermekünk hamarabb ér haza az iskolából és a szobájában fog tartózkodni, majd a késleltetés után megnyitja a nappali fűtését is. Természetesen a gyerekszoba mellett más helyiségek is fűtődhetnek (ha, pl. nincsenek benne az alrendszerben).

Milyen eszközökre van szükség?

Először is némi átalakítást kell elvégezni a rendszerben, ami elektromosan működő szelepek beépítését jelenti a megfelelő beavatkozási helyekre. Ez gépészeti szerelést jelent, ami nem mindig egyszerű, valamint vezetékezést. Az iNELS RF Control vezeték nélküli rendszer adó-vevőivel legalább a vezérlési rész vezetékezését megúszhatjuk. Zónaszelepként itt nem a szokásos NC (alaphelyzetben zárt), hanem az NO (alaphelyzetben nyitott) típust használjuk azért, hogy az alrendszer nélküli működés során ne legyen szükség a szelepek vezérlésére. Szükség van még a vezérlést végző eszközökre is, melyre kiválóan alkalmas az egyszerű és költséghatékony SJR-2 időrelé. 

Hogyan működik az alapeszköz?

Emlékeztetőül az SJR-2 bekötése és működése:

Alapvető funkciója terhelések sorrendi, egymás utáni bekapcsolása, ami hasznos kiegészítő lehet pl. elektromos fűtőtestek kapcsolására, ha a főáramköri biztosíték nem bírná az egyidejű bekapcsolást. Előnye még, hogy láncba köthető, így gyakorlatilag végtelen számú fogyasztó kapcsolható egymás után.

Kétzónás késleltetés

A következő ábrán 2 zóna késleltetett bekapcsolása látható. Nyitott kapcsolónál a szelepek tápfeszültség nélküli alaphelyzetben, azaz nyitva vannak. Az alrendszer több módon is indítható, ami a tápfeszültség rákapcsolását jelenti:

• A meglévő szobatermosztát által - figyelembe véve, hogy pl. kazánindításnál esetleg meg kell relézni a függetlenítés miatt
• Kézi kapcsolóval
• Távoli vezérléssel (GSM adapter, eLAN-RF-003, stb.), akár mobiltelefonról.

A működés egyértelműen követhető a diagram alapján:

1. Tápfeszültség bekapcsolásra mindkét zónaszelep lezár
2. „t1” késleltetés után az 1. zónaszelep kinyit (a késleltetés időtartama kb. annyi, hogy elegendő legyen az elsőbbséget élvező helyiség(ek) gyors felfűtésére.
3. „t2” késleltetés után a 2. zónaszelep nyit (időtartama, amíg az 1. zóna felfűt)
4. A késleltetések után minden zónaszelep nyitva marad, függetlenül a tápfeszültségtől.

Vegyük észre, hogy a működési logika követéséhez az SJR-2 nyugalmi érintkezőit használtuk!

Több zónás késleltetés

Fenti megoldásból következik, hogy további SJR-2 időrelék beépítésével növelhető a sorrendi zónavezérlés, természetesen célszerűen az értelmes határokon belül. Az utolsó ábrán 4 zóna vezérlésére láthatunk mintakapcsolást. Figyeljük meg, hogy a második SJR-2 indítását is ugyanaz a kapcsoló végzi, így a nála beállított időtartamok is a bekapcsoláshoz képest értelmezendők. Indíthatnánk az előző fokozat 28-as sorkapcsán megjelenő fázissal is, ekkor viszont relatív időzítésekkel kell dolgozni a második fokozat beállításainál. A működés a fentiek alapján egyértelmű, elemzését az Olvasóra bízzuk.

Természetesen nem mondhatjuk, hogy a fenti megoldások tömegével alkalmazhatók, de ez is új ötleteket próbál adni egy-egy eszköz használatához, sokszor nem csak a megszokott alapfunkciókra.