A megszakító kismegszakító

Ha a kismegszakító „dolgozik”, akkor megszakít - ezért van beépítve szinte minden villamossági alkalmazásba és persze a védelem is kötelező. A kismegszakítók zárlat- és túlterhelés elleni védelmet nyújtanak, de egyébként be- illetve kikapcsolásra is alkalmasak (igen…utóbbiaknak nézz utána, ha nem hiszed, hogy pontosan hol alkalmazhatók így). Ha jól belegondolunk, akkor megállapíthatjuk, hogy míg a zárlat jellemzően valamilyen készülékhiba vagy akár hanyag emberi tevékenység következménye, addig a túlterhelés nem csupán készülékhibából származhat, hanem pl. kettő vagy több nagyfogyasztó egyidejű működtetéséből is, ha az elosztóban lévő kismegszakító névleges árama kevés. Ilyenkor kérhetünk a szolgáltatótól bővítést, ami egyes esetekben akár vezetékcserét is jelenthet a kritikus terhelési irányokba. Másik megoldás lehet a nagyfogyasztók egyidejű működtetésének reteszelése. 

Több példát is bemutattunk már műszaki bejegyzéseinkben a reteszelésre, elsősorban áramfigyelő relékkel megoldva. Aktuális bejegyzésünkben kicsit áttekintjük, felfrissítjük az áramfigyelők választékát, majd keresünk egy megoldást arra az esetre, ha a védelem már azt sem viseli el megszakítás nélkül, hogy egy nagyon rövid ideig (ms nagyságrend) mindkét figyelt nagyfogyasztó áramot vesz fel. Ez akkor történik meg, amikor az egyik eleve működik, a másikat pedig ekkor kapcsolják be.

ELKO EP áramfigyelők

Az első ábrán az ELKO EP áramfigyelő reléit gyűjtöttük össze a PRI-53/1 és PRI-53/5 háromfázisú típusok kivételével. A beállítható áramhatárok mellett több más különbség is leolvasható az ábrából. Most csupán ismeretfrissítés a cél, hiszen már bemutattuk ezeket az eszközöket, ezért az egyes típusok működésének értelmezését Rád bízzuk - a diagramok mindent „elmondanak”.

A PRI-51/x egy áramfigyelő sorozatra utal, ahol az „x” a maximális áramhatárt jelenti. A sorozat tagjai ebben az áramhatár értékben különböznek egymástól és az érték tizedétől állíthatók, tehát pl. egy PRI-51/5 A típus 0,5 - 5 A közötti áram figyelésére használható, de a belső söntje akár 17 A folytonos áramot is elvisel - mérni természetesen csak a saját tartományában fog. A tartomány szerinti különböző típusokat a használati leírásban is megtalálod.

Alapkapcsolások és tipikus megoldások

A következő ábra kapcsolási rajzai bizonyára ismerősek, ha régebb óta olvasod bejegyzéseinket. Az ábra két elkülöníthető tipikus alkalmazást tartalmaz. A bal oldali kapcsolásban prioritása van a figyelt fogyasztónak, ezért bármikor bekapcsolható, még akkor is, ha a reteszelt fogyasztó éppen működik. Tehát a reteszelt fogyasztó nem kap tápfeszültséget, amíg a figyelt fogyasztó működik, ezért be sem kapcsolható addig.

Mivel az elsőbbség miatt a reteszelt fogyasztó akár működése közben is lekapcsolódhat a figyelt fogyasztó bekapcsolásakor, ezért a megoldás alkalmazásakor ezt figyelembe kell venni és csak olyan készülékeknél használható, ahol ez nem jelent problémát.

A jobb oldali ábrarészben olyan megoldás látható, ahol egyik fogyasztónak sincs prioritása. Ha bármelyiket bekapcsolják, akkor letiltja a másikat. Ebből az is következik, hogy ha az egyik éppen működik, akkor a másik be sem kapcsolható, tehát az éppen működő befejezheti a működési folyamatát.

Mindkét kapcsolási rajzra vonatkozik, hogy ha olyan készülékek vannak reteszelve, melyek tényleges kapcsolóval kapják saját betáp feszültségüket (nem nyomógombos) és ezek bekapcsolva lesznek hagyva, miután éppen nem indíthatók a retesz miatt, a retesz megszűnése után automatikusan be fognak kapcsolni. Ha a készülék vagy a vele végzett műveletek ezt a váratlan időpontú bekapcsolást nem rendeltetésszerűen kezelik, akkor ilyen esetben nem használható ez a reteszmegoldás.

Természetesen bármelyik áramfigyelő alkalmas a PRI-51 helyett, nem csak az áramhatár-kapcsolószerűen működők, hanem a min-max típusúak is értelemszerű beállítás és bekötés mellett.

Prioritás nélküli retesz - vizuális prioritás ellenőrzéssel

Az 1. ábra bal oldali megoldásával a figyelt fogyasztó prioritásával küszöböltük ki a két fogyasztó egyidejű működését. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha éppen akkor kapcsoljuk be a figyelt fogyasztót, amikor a reteszelt fogyasztó még működik. A kapcsolás működésénél feltételeznünk kell, hogy a figyelt fogyasztó árama lassabban éri el a fő kismegszakító névleges áramát, mely így a reteszelt fogyasztó áramfelvételével együtt még nem old ki, és a PRI-51 még időben le tudja kapcsolni a reteszelt fogyasztó tápellátást. Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy a figyelt fogyasztó kikapcsolása után a reteszelt fogyasztó vissza fog kapcsolni és akár folytatja is a megkezdett folyamatát, ha kapcsolós a tápellátása és nem kapcsolták ki. Ebben az esetben megtehetjük, hogy a figyelt fogyasztón beállított áramhatárt jóval a fogyasztó névleges árama alá állítjuk, hogy a PRI-51 hamarabb érzékeljen - így nyerve egy kis időt. Ha ez sem hoz eredményt, akkor megtehetjük azt is, hogy megvárjuk vagy lekapcsoljuk a reteszelt fogyasztót és ezután indítjuk a figyelt fogyasztót - nos, ez több szempontból is „necces” lehet, ilyen pl. a feledékenység. 

Amennyiben a beállítással sem tudunk manipulálni, akkor a két fogyasztó rövid idejű egyszerre működése is lekapcsolhatja a kismegszakítót. Mivel úgy tűnik, hogy nem nagyon találunk korrekt automatikus megoldást, ezért marad a figyelmeztető jelzés használata és a kézi vezérlés hozzáadása a reteszeléshez. Az utolsó ábrán egy ilyen megoldás látható.

A kapcsolási rajzban tulajdonképpen a 2. ábra jobb oldali áramkörét bővítettük ki visszajelzéssel és kézi és/vagy távirányított reteszoldással. A két reteszoldási módszer külön-külön vagy együtt is beépíthető, ahol a távirányításnak az a kényelmi megfontolás adhat értelmet, hogy az indítandó elsődleges fogyasztó nem biztos, hogy közel van a modulok telepítési helyéhez.

Alapesetben, ha nem működik egyik fogyasztó sem, akkor bármelyik bekapcsolható. Bekapcsolás után a másik fogyasztó reteszelődik - nem kapcsolható be. Ha a másodlagos fogyasztó működése közben szeretnénk bekapcsolni az elsődleges fogyasztót, akkor azt nem tehetjük meg csak a másodlagos leállítása után, ami döntés kérdése. Hogy dönthessünk, kijelezzük a másodlagos fogyasztó állapotát és figyelemfelkeltő módon jelezzük a lehetőségeket. A visszajelzéshez az USS-ZM „csináld magad” modulba helyezett USS-11 zöld és az USS-14 villogó piros visszajelző betéteket használjuk. A bekötésnek köszönhetően a zöld (szabad jelzés) visszajelző akkor világít, ha a másodlagos fogyasztó nem működik, ezért indítható az elsődleges. Ha működik, akkor a zöld visszajelző nem világít. Ha beépítettük a villogó pirosat is és kihúztuk a plusz vezetéket (barna), akkor a másodlagos fogyasztó működését a villogó piros fény is jelzi, mely azt jelenti, hogy nem indítható az elsődleges fogyasztó. 

Az elsődleges fogyasztó indításához meg kell szakítanunk a másodlagos áramkörét. Ha a másodlagos fogyasztó kapcsolóval indul, akkor az Ny-NC kézi nyitó érintkezős nyomógombbal vagy a távirányított RFSA-61M relés kapcsolóegységgel legalább annyi időre meg kell szakítanunk a másodlagos fogyasztó tápellátását, amíg az elsődleges fogyasztót bekapcsolva a hozzá tartozó PRI-51 relé ki nem reteszeli. Innentől a másodlagos fogyasztó leáll és nem indítható, de az elsődleges kikapcsolása után automatikusan elindulhat, ha bekapcsolva maradt.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!