Szivattyúváltás nyomáskapcsolóval

Igazad van, ha elsőre Te is úgy látod, hogy a címben szereplő szivattyúváltásra csak akkor lehet szükség, ha legalább két szivattyú működik vagy működhet egy rendszeren belül. Abban is megegyezhetünk, hogy ez háztartásokban elég ritkán fordul elő. Már csak azért sem, mert a szivattyúk lakossági alkalmazásainál nem feltétlenül van szükség a duplikálásnak köszönhető üzembiztonságra. Más a helyzet az ipari folyamatoknál, ahol a technológiai vízellátás részei a szivattyúk vagy éppen a szennyvízkezelésnél, pl. átemelők biztonságos működéséért felelősek. A kétszivattyús rendszerekben sok esetben egyidőben csak az egyik szivattyú működik, melyet váltott műszakban működtetnek a másikkal. A két szivattyú közötti átváltás egyik módja az időzítés, ahol például egyenlő arányban oszlanak meg az üzemidők. Ehhez nem kell más, csupán egy CRM-2H/230V (vagy /UNI) aszimmetrikus ütemadó és annak váltóérintkezője. Ipari folyamatoknál nem ritka viszont, hogy nyomáskapcsolóval felügyelik a folyamatokat.

A következőkben erre mutatunk be egyszerű megoldásokat záró- vagy váltó érintkezővel rendelkező nyomáskapcsolókhoz. Az alkalmazott vezérlők kimenetei a rajzokon közvetlenül vezérlik a szivattyúkat, de nagyobb terheléshez értelemszerűen kontaktorokat kell beépíteni a közvetlen kapcsoláshoz.

Szivattyúváltás záró érintkezős nyomáskapcsolóval

A nyomáskapcsoló aktív jelére el kell indulnia az egyik szivattyúnak, de valamikor meg kell oldanunk a szivattyúk váltását is. Az 1. ábrán látható verzióban ez egy időben történik egy MR-41/230V  (vagy /UNI) típusú impulzusrelé segítségével. Fontos, hogy az impulzusrelé az ON/OFF bemenetén megjelenő vezérlőjel felfutó élére fogja átkapcsolni a kimenetét és a vezérlőjel további fennmaradását vagy megszűnését nem veszi figyelembe. Csak a következő felfutó élű vezérlőjelre fog ismét átkapcsolni.

Az impulzusrelé váltóérintkezője biztosítja a két szivattyú közötti átkapcsolást, valamint tárolja az éppen aktuális vezérlési irányt, azaz, hogy melyik szivattyú van soron a működéshez. A beállított nyomás elérésekor a nyomáskapcsoló zárja kontaktusát, melynek hatására átvált az impulzusrelé a másik szivattyúra, ugyanakkor ez a feszültség fogja működtetni a szivattyút (vagy kontaktort) is, mert a kimeneti relé közös érintkezőjéhez (11) is kapcsolódik. A nyomáskapcsoló kontaktusának minden bekapcsolására állapotot, ezzel szivattyút vált az impulzusrelé.

A megoldás hátránya, hogy a szivattyú kapcsolása és az impulzusrelé átváltása egy időben történik, melynek következtében egy pillanatra még az előző ciklusban működő szivattyú is kap egy pillanatnyi vezérlőjelet. A rendszer tehetetlensége, kapacitásai elnyomhatják ezt a nagyon rövid idejű vezérlőjelet. 

Szivattyúváltás váltóérintkezős nyomáskapcsolóval

Biztosabb megoldás, ha olyan nyomáskapcsolót használunk, amelyik váltóérintkezővel rendelkezik. Ebben az esetben az 1. ábra áramkörén csak egy kis átalakításra van szükség, ahogy ezt a 2. ábra is mutatja.

Az alapkapcsolás módosítása csupán annyiból áll, hogy a váltóérintkező záró és nyugalmi nyitó érintkezőivel időben elkülönítjük a szivattyúk átváltását és magát a működtetést, vagyis a bekapcsolást. A nyomáskapcsoló aktív jelére, azaz zárásra feszültséget kapcsol az impulzusrelé 11-es közös bemenetére, melynek hatására az impulzusrelé éppen ekkor aktív kimeneti kontaktusa vezérlést ad a hozzá kapcsolódó szivattyúra (vagy kontaktorra). A nyomáskapcsoló kikapcsolásakor kikapcsol az éppen működő szivattyú és nyugalmi érintkezője átváltja az impulzusrelét, melynek kimenete ennek megfelelően már a másik szivattyúra kapcsolja a 11-es bemenetet. Mivel itt nincs még feszültség, ezért a kis kapcsolásunk csak a nyomáskapcsoló újabb zárására várakozik. A nyomáskapcsoló újabb zárására bekapcsol a másik szivattyú és a ciklusok így váltakoznak a folyamat során.

Szivattyúváltás záró érintkezős nyomáskapcsolóval, de váltóérintkezős vezérléssel

Természetesen akkor is megoldható a szivattyúváltás és a működtetés időbeni elkülönítése, ha a nyomáskapcsolónak csak záró érintkezője van. Az 1. ábra alapáramkörét csupán egy váltóérintkezős segédrelével pl. VS116K) kell kiegészíteni, melyet a nyomáskapcsoló záróérintkezője vezérel, ahogy azt a 3. ábra is mutatja. Az áramkor működése megegyezik az 1. ábra áramkörével.

Fenti alapáramkörök tovább gondolhatók olyan vezérlésre is, ahol pl. időzítést is alkalmazunk arra az esetre, ha netán mégis túl sokáig működne egy szivattyú, mert a nyomáskapcsoló sokáig nem kapcsol ki. Ennek megoldása egy későbbi levelünk témája lehetne, ha addig nem küldesz nekünk tippet, áramkört vagy logikai megoldást. Az már látható, hogy érdemes valamilyen párhuzamosságot teremteni a nyomáskapcsolós és az időzített vezérlés között. Gondoljunk csak arra, hogy mi van akkor, ha az időzített működés alatt aktiválódik a nyomáskapcsoló?

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!