Szivattyúvezérlés Fan-coil készülékekkel
A Fan-coil rendszerű gépészeti kialakítás nagy népszerűségnek örvend, hiszen szinte minden fűtési, hűtési vagy klimatizációs rendszerben alkalmazható. Egyik nagy előnyeke, hogy telepítése lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint pl. a padlófűtésé. Mint minden más hőmérsékletszabályzó rendszerben, itt is helyiségenként gondoskodni kell a megfelelő érzékelő és beavatkozó elemekről...
A Fan-coil rendszerű gépészeti kialakítás népszerűsége talán onnan ered, hogy szinte minden fűtési, hűtési vagy klimatizációs rendszerben alkalmazható. A fan-coil tulajdonképpen egy ventilátoros radiátorként is értelmezhető berendezés. Egyik nagy előnyeként említhető, hogy telepítése lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint pl. a padlófűtésé.
Ha egy lakás vagy más épület fűtési/hűtési rendszere fan-coil készülékekkel van kialakítva, akkor, mint minden más hőmérsékletszabályzó rendszerben, itt is helyiségenként gondoskodni kell a megfelelő érzékelő és beavatkozó elemekről. Ehhez először is a helyiségben mérni kell a hőmérsékletet. Egyszerű direkt rendszer esetén jellemzően szobatermosztáttal mérünk, mely kapcsolja a fan-coil üzemmódját és ventilátorát. Ugyanakkor meg kell oldani a hőforrás, valamint a hőközlő közeg szállításának be- és kikapcsolását is (melyek jellemzően szivattyúk és szelepek). A termosztát és a fan-coil közötti kommunikáció a legegyszerűbb esetben vezetékes kontaktusokat jelent. A termosztátról elvégezhető a fűtés/hűtés funkció kapcsolása, a hőmérséklet beállítása és kapcsolójel kiadása, valamint a ventilátor sebességfokozatának kiválasztása. Természetesen a piacon megtalálhatók az úgynevezett csoportvezérlők is, melyek több fan-coil készüléket egyesítenek.
A következőkben arra az esetre mutatunk be két megoldást, amikor utólag kell a vezérlést összeállítani és telepíteni. Egy valós kiépítésben hat fan-coil készülék működik, egyedi szabályozásokkal, de a gépészet átalakítása megköveteli egy szivattyú elindítását is (a hőforrás központilag működik). Az utólagos kiépítés miatt nincs vezetékezés a fan-coil-ok és a szivattyú között, ezért vezeték nélküli eszközökkel oldjuk meg a szivattyúvezérlés logikáját. Ha bármelyik fan-coil működésbe lép, akkor a szivattyú kapcsoljon be és ha egyik sem működik már, akkor kapcsoljon ki.
Az iNELS Wireless rendszerben adó-vevő pont-pont kapcsolattal tudunk beavatkozni. A pont-pont kapcsolat miatt nincs felület a szivattyúvezérléshez szükséges hatelemes logikai VAGY kapcsolat kialakításához csak úgy, hogy mindegyik fan-coil adóegységéhez egy-egy RF relét párosítunk és a relék kimeneteit párhuzamosítjuk. A telepítési lehetőségektől függően moduláris vagy „pogácsa” kivitelű adóegységeket használhatunk. Lehet vagy az egyik, vagy a másik, illetve vegyesen is, figyelembe véve a kommunikáció biztonságát. Moduláris adóegyéget célszerű telepíteni azokra a fan-coil helyekre, ahol nagyobb a távolság és/vagy az RF jel terjedése akadályokba ütközhet (pl. födém, vastag falak, stb.). Oka, hogy a moduláris RF eszközök tartozék botantennája kicserélhető az AN-E típusú külső antennára, mely 3 méteres vezetékkel rendelkezik, így szabadabban található meg a megfelelő telepítési hely.
Az adóegységek kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne elemmel, hanem a hálózati AC 230 V-ról működjenek, hogy ne kelljen az elem lemerülésével foglalkozni. Másik szempont volt, hogy az adóegységek a fan-coil által kiadott fázis jelre reagáljanak.
Szivattyúvezérlés moduláris adóegységgel
Az első megoldásban az RFSG-1M típusú feszültségkontaktus/RF átalakítót használjuk a fan-coil jelének vezeték nélküli továbbítására. Az egyszerű alapbekötést az első ábra mutatja.
Minden fan-coil készülékhez egy darab RFSG-1M modul kerül, ahol az egyik „S” bemenet fixen a nulla potenciálon van, a másik „S” bemenet a fan-coil bekapcsolásakor megjelenő fázisfeszültséget kapja. Vevőegységnek – mivel itt éppen hat fan-coil-ról van szó – egy darab RFSA-66M/230V típusú hatcsatornás kapcsolóegységet építünk be közel a szivattyúhoz. Minden egyes adóegységhez egy-egy csatornát párosítunk. A VAGY kapcsolat kialakításához a csatornák reléinek záró érintkezőit párhuzamosan kötjük össze – bemenetük a fázisra, kimenetük a közösített szivattyúvezérlő vezetékre csatlakozik.
Ha bármelyik fan-coil bekapcsol, akkor a hozzá tartozó RFSG-1M „S” bemenetén megjelenik a fázisfeszültség és azonnal parancsot küld a hozzá párosított relének és a szivattyú bekapcsol. Ha közben újabb fan-coil-ok is bekapcsolnak, akkor szintén meghúz a hozzá párosított relé, de a szivattyú már be van kapcsolva, ezért nincs változás a szivattyú működésében. A szivattyú így addig marad bekapcsolva, ameddig az utolsó üzemben lévő fan-coil is ki nem kapcsol, melynek reléje kikapcsolja a szivattyút.
Szivattyúvezérlés „pogácsa” kivitelű adóegységgel
Előfordulhat, hogy a moduláris adóegység nem fér be a fan-coil burkolata alá vagy a készülék mellé se tudják telepíteni, de egyébként a jelterjedés szempontjából nem kritikus helyen van a fan-coil készülék elhelyezve. Ebben az esetben jól használható az RFIM-40B/230-SL típusú szerelvénydobozba is süllyeszthető kontaktus/RF átalakító.
A négycsatornás konverternek csak az egyik csatornáját használjuk (mindegy melyiket, csak a bekötöttet párosítsuk), a többi csatorna szabadon felhasználható más irányú vezérlésekhez pl. hagyományos nyomógombbal. A konverter hálózati feszültségről kapja a tápellátását és az INx bemenetek fázisfeszültségre reagálnak.
Az áramkör működése bizonyára nem igényel különösebb ismertetést, hiszen az előző megoldáshoz hasonlóan zajlik a folyamat.
Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!