Fűtsünk sorrendben
Lakásunk fűtése jellemzően szabályozottan, egy vagy több szobatermosztáttal van kialakítva - sokszor már vegyes tüzelésnél is (pl. puffer tartályos megoldások). Ha csupán egy termosztáttal van szerelve a rendszer, akkor az nyilván egy olyan helyiségben van elhelyezve, ahol a legoptimálisabb a hőmérséklet mérése az egész ház, illetve a többi helyiség fűtését is figyelembe véve. A rendszer beállításaival és jó tervezéssel, kivitelezéssel a gépészek ezt általában kielégítően meg tudják oldani. A házban lakók napi életviteléhez igazodó fűtést az egy termosztátos rendszernél a napi/heti programozhatósággal rendelkező termosztátok csak részben képesek megfelelően szabályozni, mert ez a szabályozás még mindig csak egy helyiség hőmérsékletének mérésén alapul, miközben a többi helyiség fűtése a szelepek, nyomások egyszeri beállításával optimalizált.
Aktuális bejegyzésünk elég speciálisnak mondható és nem mindenhol alkalmazható megoldásokat mutat be arra, hogy pl. amikor a család tagjai hétköznap délután lassan megérkeznek a munkából vagy az iskolából, akkor a várt érkezés sorrendjében legyen kellemes meleg a megfelelő helyiségekben. Az úgynevezett „okos ház” rendszereknél erre nincs szükség, más esetben viszont nem csak komfortos lehet a megoldás, hanem akár még energiát is megtakaríthat.
A megoldás logikája
A megoldás alaplogikája az, hogy amikor a szobatermosztát fűtést kér, akkor lezárjuk azokat a fűtési zónákat (helyiségeket), melyeknek a felfűtése „ráér” a többiekhez képest, majd az általunk beállított késleltetések után sorban kinyitjuk a zónákat, hogy fel tudjanak ezek is melegedni. A termosztát tehát végzi a dolgát: az időprogram szerint kapcsolja a rendszert (kazánt, szivattyút, stb.). Sorrendi alrendszerünk is bekapcsol, letiltja pl. a nappalit, ahol a termosztát is el van helyezve, de előbb a gyerekszobát kezdi fűteni, mert gyermekünk hamarabb ér haza az iskolából és a szobájában fog tartózkodni, majd a késleltetés után megnyitja a nappali fűtését is. Természetesen a gyerekszoba mellett más helyiségek is fűtődhetnek (ha, pl. nincsenek benne az alrendszerben).
Milyen eszközökre van szükség?
Először is némi átalakítást kell elvégezni a rendszerben, ami elektromosan működő szelepek beépítését jelenti a megfelelő beavatkozási helyekre. Ez gépészeti szerelést jelent, ami nem mindig egyszerű, valamint vezetékezést. Az iNELS RF Control vezeték nélküli rendszer adó-vevőivel legalább a vezérlési rész vezetékezését megúszhatjuk. Zónaszelepként itt nem a szokásos NC (alaphelyzetben zárt), hanem az NO (alaphelyzetben nyitott) típust használjuk azért, hogy az alrendszer nélküli működés során ne legyen szükség a szelepek vezérlésére. Szükség van még a vezérlést végző eszközökre is, melyre kiválóan alkalmas az egyszerű és költséghatékony SJR-2 időrelé.
Hogyan működik az alapeszköz?
Emlékeztetőül az SJR-2 bekötése és működése:
Alapvető funkciója terhelések sorrendi, egymás utáni bekapcsolása, ami hasznos kiegészítő lehet pl. elektromos fűtőtestek kapcsolására, ha a főáramköri biztosíték nem bírná az egyidejű bekapcsolást. Előnye még, hogy láncba köthető, így gyakorlatilag végtelen számú fogyasztó kapcsolható egymás után.
Kétzónás késleltetés
A következő ábrán 2 zóna késleltetett bekapcsolása látható. Nyitott kapcsolónál a szelepek tápfeszültség nélküli alaphelyzetben, azaz nyitva vannak. Az alrendszer több módon is indítható, ami a tápfeszültség rákapcsolását jelenti:
- A meglévő szobatermosztát által - figyelembe véve, hogy pl. kazánindításnál esetleg meg kell relézni a függetlenítés miatt
- Kézi kapcsolóval
- Távoli vezérléssel (GSM adapter, eLAN-RF-003, stb.), akár mobiltelefonról.
A működés egyértelműen követhető a diagram alapján:
- Tápfeszültség bekapcsolásra mindkét zónaszelep lezár
- „t1” késleltetés után az 1. zónaszelep kinyit (a késleltetés időtartama kb. annyi, hogy elegendő legyen az elsőbbséget élvező helyiség(ek) gyors felfűtésére.
- „t2” késleltetés után a 2. zónaszelep nyit (időtartama, amíg az 1. zóna felfűt)
- A késleltetések után minden zónaszelep nyitva marad, függetlenül a tápfeszültségtől.
Vegyük észre, hogy a működési logika követéséhez az SJR-2 nyugalmi érintkezőit használtuk!
Több zónás késleltetés
Fenti megoldásból következik, hogy további SJR-2 időrelék beépítésével növelhető a sorrendi zónavezérlés, természetesen célszerűen az értelmes határokon belül. Az utolsó ábrán 4 zóna vezérlésére láthatunk mintakapcsolást. Figyeljük meg, hogy a második SJR-2 indítását is ugyanaz a kapcsoló végzi, így a nála beállított időtartamok is a bekapcsoláshoz képest értelmezendők. Indíthatnánk az előző fokozat 28-as sorkapcsán megjelenő fázissal is, ekkor viszont relatív időzítésekkel kell dolgozni a második fokozat beállításainál. A működés a fentiek alapján egyértelmű, elemzését az Olvasóra bízzuk.
Természetesen nem mondhatjuk, hogy a fenti megoldások tömegével alkalmazhatók, de ez is új ötleteket próbál adni egy-egy eszköz használatához, sokszor nem csak a megszokott alapfunkciókra.
