Rossz föld nincs, csak rossz gazda?
„Rossz föld nincs, csak rossz gazda” - mondja egy régi bölcsesség és bizonyára van is benne valami. Aki van olyan szerencsés, hogy kertes házban lakik vagy van némi művelhető területe és termeszt is ezt-azt, jól tudja, hogy a kertészkedés nem csak vetésből, palántázásból és betakarításból áll, de annyira nem is megerőltető tevékenység, hogy bele lehetne rokkanni, inkább hasznos, jóleső kikapcsolódás. A permetezetlen, saját termésnek pedig nincs párja.
A növények termesztésében kulcsszerepe van az öntözésnek. Kereskedelmi forgalomban nagyon sokszínű a kínálat teljes öntözőrendszerek akár házi összeállítására is a csövektől, szelepektől a vezérlésekig bezárólag. Mi, akik villamossággal foglalkozunk, nyilván a vezérlésre helyezzük a hangsúlyt, ehhez értünk, és bizonyára többen saját vezérlés kialakításában is gondolkodunk. Ehhez próbálunk most néhány ötletet felsorakoztatni.
Öntözés, ha nincs eső
Az első ábrán a népszerű és nagyon jó ár/érték arányú HRH-5 típusú folyadékszint szabályzóval mutatunk be egy alternatív felhasználási lehetőséget. A HRH-5 vezetőképes folyadékok felügyeletét, szintszabályozását képes megoldani néhány külső passzív szonda - jellemzően rozsdamentes acél - segítségével. A konkrét működésről már volt szó régebben, ezért arra most nem térünk ki. A lényeg, hogy vagy két szint közötti szabályozásra használhatjuk (töltés/ ürítés) vagy egy szint figyelésére. Az ábrán az utóbbi üzemmódban működik, melyhez a „H” és „D” sorkapcsokat össze kell kötni és ehhez kell csatlakoztatni az egyik szondát, míg a másik szonda a „C” sorkapocshoz kapcsolódik, mely a mérőjelet szolgáltatja. A helyes működéshez „töltés” funkcióba kell állítani a vezérlőt.
A kapcsolás érdekessége, hogy nem egy tartály szintjét figyeljük, hanem a felhasznált érzékelőtől függően azt, hogy esett-e az eső vagy elég nedves-e a talaj. Eső figyeléséhez egy, az ábrán láthatóhoz hasonló kialakítású felületre van szükség, ahol egymást váltogatják a H+D és C szondarészek (ilyen meander panel házilag is elkészíthető, de kapható is, főleg elektronikai üzletekben). Ha a szondavezetők közötti szigetelő felületek szárazak, akkor a vezérlő bekapcsolja a reléjét, ezzel engedélyezi az öntözést. Fordított esetben, ha a szondavezetőket esővíz köti össze, akkor a vezérlő reléje elenged és letiltja az öntözést. A HRH-5 előlapján található potenciométerrel beállítható az érzékenység, illetve egy késleltetés is.
Talajnedvesség érzékeléséhez természetesen a talajba szúrható szonda összeállításra van szükség, ami két rozsdamentes pálca is lehet távtartással vagy a folyadékszint kapcsolókhoz kínált SZONDÁK.
A kapcsolásba beépített elengedés-késleltetés funkcióra beállított időrelé több feladatot is ellát. Egyszer meghatározza, hogy mennyi ideig adjon a következő fokozat számára engedélyező jelet - pl. az öntözés vizet permetezhet az érzékelt területre is, így az túl hamar letilthatná a rendszert. Másodsorban pedig a HRH-5 saját késleltetését kiterjeszti, így kevésbé lesz zavar érzékeny a rendszer.
Bár a talajnedvesség érzékelést szaggatott vonallal rajzoltuk, jelezve, hogy vagy az egyik vagy a másik használható, jól belegondolva akár párhuzamosan is beköthetők, mely ekkor a két állapotot - talajnedvesség és eső - logikai VAGY kapcsolatként fogja kezelni a vezérlés - amelyik előbb érzékeli a kapcsolási küszöb vezetési értékét, az fogja indítani a folyamatot.
A bemutatott kapcsolás természetesen csak kis része egy öntözésvezérlésnek. Következő bejegyzésünkben a témához kapcsolódóan bemutatjuk a HRH-8 típusú folyadékszint kapcsolót, mely a HRH-1 -et váltotta ki, sok érdekes funkcióval kibővülve.
