Redőnymozgatási ABC ELKO módra 6. rész
Elérkeztünk az ELKO EP redőnyvezérlők bemutatásának utolsó részéhez. Nem azért utolsó rész, mert nincs több redőnyvezérlős ötletünk, inkább azért, hogy ne váljon unalmassá, hogy hétről-hétre, ezekről a fránya redőnyökről van szó.
Hogy tényleg ne legyen unalmas az utolsó rész sem, ezért most a legkomplexebb „intelligens otthon” rendszer,… a vezetékes, úgynevezett buszkommunikációs iNELS BUS System egyik redőnyvezérlő megoldását mutatjuk be. Amire e keretek között lehetőség van, az sajnos csak annyi, hogy az, aki még nem foglalkozott ilyen rendszerekkel, kapjon egy kisebb impulzust ebbe az irányba, illetve, aki ismeri a rendszereket vagy a mi rendszerünket, kapjon egy kis frissítő „sugallatot”.
Az első ábrán a rendszerből kiemelve látható a redőnyvezérlés egyik megoldása a sok közül. A rendszer központosított, így a központi egységből kifutó buszvezetékre csatlakoznak a be- és kimenetek. Itt 4 redőnyt vezérlünk redőnyönként 2-csatornás, box kivitelű („pogácsa” méretű) relés modulokkal és egy 8 érintőgombos fali üveg vezérlővel minden redőny külön vezérléséhez. A relés modulok potenciálmentes váltóérintkezőinek a megfelelő bekötésével elektromos reteszt is biztosítunk az irányok összekapcsolása elleni védelemre, miközben szoftveresen is beállításra kerülnek a reteszek. Minden egység a csavart érpáras busz vezetékére csatlakozik polaritás helyesen, ezen az érpáron kapják az egységek a tápfeszültséget (27 VDC) és ezen zajlik a kommunikáció is az egységek és a központ között. A redőnymotorok tápfeszültségét természetesen nem a busz feszültsége adja (nem is adhatja), azt külön kell a motorokhoz vezetékezni - a rajzon hálózati feszültségről működnek a motorok.
Az egész vezérlés működése a rajzból sejthető, de nem derül ki egyértelműen, hiszen minden működési algoritmus a programozás során dől el, így teljesen az igényekhez szabható. Megoldható pl. egy redőny egy nyomógombbal történő FEL/LE mozgatása is, de bármilyen feltétel szabható a programozás során. Hardveres feltétel is beállítható szoftveresen, ha a feltételekhez tartozó hardver telepítve van, tehát csatlakozik a buszhoz.
Természetesen a környezeti jellemzők mérésével - amennyiben az érzékelők a rendszerbe vannak integrálva -, azok értékeihez is hozzárendelhetők funkciók, így a redőnyök mozgatása is. Egyik tipikus példa erre a redőny leengedése alkonyatkor és felhúzása virradatkor. Egyedüli kérdés a fényérzékelés becsatolása a rendszerbe, melyhez több megoldás is létezik, mint pl. a fényérzékelő analóg bemenethez történő illesztése. A következő ábrán a legegyszerűbbet mutatjuk be, melynél hagyományos alkonykapcsolóval érzékeljük a környezeti megvilágítást. Az alkonykapcsoló potenciálmentes relé kimenete a rendszer bináris bemeneti egységének egyik csatornájához kapcsolódik, így a kétállapotú jel aktuális állapotáról, állapotváltozásáról jelet kap a központi egység, ahol a programtól függően végrehajtódnak az utasítások, pl. menjenek le a redőnyök.
A bemutatott redőnyvezérlés rámutat arra is, hogy a buszos rendszer bekötése, vezetékezése nem egy ördöngösség. A rendszert nem ismerőket megnyugtatom, hogy a programozás sem az, - persze tanulás nélkül nem megy.
Ismerkedj meg a rendszerrel közelebbről, legyél rendszerpartnerünk és jelentkezz kétnapos rendszerpartneri képzésünkre, ahol megtanítjuk a rendszer telepítéséhez szükséges elméleti, gyakorlati és programozási ismereteket. Jelentkezési feltétel ugyan nincs, de alapokkal nincs idő foglalkozni, ezért jó, ha villamossági, elektronikai szakember vagy, de legalábbis értesz hozzá és a számítógép felhasználói szintű kezelése se probléma.
Ezzel egyelőre befejezzük a redőnyvezérléssel foglalkozó sorozatunkat. Reméljük sikerült összefoglaló ismereteket szerezned és némelyik megoldással konkrét segítséget adtunk, ha most vagy később redőnyvezérlést kell megoldanod.
