Két szivattyú váltott vezérlése
Nagyobb vízellátó vagy szennyvíz rendszereknél gyakori, hogy két szivattyút építenek be a biztonság fokozására. Egy időben általában csak az egyik működik és, ha nincs senki, aki időnként átkapcsolna a másikra, akkor ez az egy szivattyú terhelődik, kopik, amortizálódik.
Milyen jó lenne, ha ciklikus váltásokkal hol az egyik, hol a másik működne, igaz?!
Lehetséges megoldás: aszimmetrikus ütemadó + memóriarelé
Ez a kombináció biztosíthatja, hogy az egyik szivattyú meghibásodása esetén a másik továbbra is rendelkezésre áll, ugyanakkor élettartamuk is meghosszabbodhat. Ugyanez a helyzet előfordulhat más területeken is, így pl. szellőztető rendszereknél, ahol esetleg szintén két ventilátor került letelepítésre.
A váltott üzemű automatikus működéshez alapvetően három funkciót kell megvalósítani: első a ciklikus működtetés, második a memorizálás és harmadik a
teljesítménykapcsolás. A ciklikus működés nem igényel különösebb magyarázatot… szükség van egy aszimmetrikus ütemadóra. A memorizálás (tárolás) a szivattyúzás szüneteltetése alatt tárolja, hogy melyik fogyasztó lesz bekapcsolva a következő működési ciklusban. A teljesítménykapcsolás pedig a szivattyú közvetlen működtetése, kapcsolása, melyet a szivattyútól függően kell kialakítani (1-fázis/3-fázis, teljesítmény, csillag/delta, stb.).
Az ELKO EP mindegyik funkcióra gyárt és forgalmaz eszközöket, melynek köszönhetően minden egység egy megbízható gyártótól származik, ezzel is fokozva a
biztonságos üzemet.
Az 1. ábrán csak a két első funkció vezérlő reléje van feltüntetve, a teljesítménykapcsoláshoz a leírás végén találhatóak ELKO EP eszközök. A CRM-2H aszimmetrikus ütemadó előlapi beállító potenciométerein külön lehet megadni a relé elengedési és meghúzási időtartamát 0,1 mp - 100 nap (!) tartományban. Működése nagyon egyszerű: a tápfeszültség rákapcsolása után a ciklusok ismétlik egymást, amíg tápot kap az eszköz. Az 1. ábra szerinti bekötésben az „S” pont az „A1” ponttal össze van kötve, ami a szünettel történő indulást jelenti (összekötés nélkül azonnal behúzott relével indul a ciklus).
Az állapottároláshoz az MR-41 típusú impulzusrelét használjuk, hiszen az impulzusrelék a világításvezérlésen túl más vezérléstechnikai feladatokhoz is jól
használhatók, kiaknázva működésük memóriarelékénti értelmezését. Az impulzusrelé kimeneti reléje, illetve annak kontaktusa egy egybites digitális tárolókként értelmezhető (kikapcsolva = „0”; bekapcsolva = „1”), mely az utoljára „beírt” értéket (állapotot) tárolja. Az impulzusrelék két alaptípusa különböző módon tárolja a kimenet állapotát:
- az elektromechanikus típusok kimeneti kontaktusai áramszünet alatt, tápfeszültség nélkül is megmaradnak az utolsó állapotukban, ugyanis az állapottárolást a mechanikai kialakítás biztosítja (a golyóstollhoz hasonlóan)
- Az elektronikus változatok - ilyen az ELKO EP MR-41 és MR-42 típusai - általában elektronikusan, úgynevezett nem felejtő memóriában tárolják a kimenet állapotát, ezért áramszünetkor, - tápfeszültség híján - a bekapcsolt relé kikapcsol (biztonsági okokból nem bistabil relé), de a tápfeszültség bekapcsolásakor ismét a tárolt állapotba áll vissza. Tehát áramszünet alatt vagy lekapcsolt tápnál mindig alapállapotban, tehát kikapcsolva van a kimeneti relé (Ez különválasztott táp- és munka fázisfeszültségnél fontos infó lehet).
A működés a 2. ábra szerinti folyamat diagramon is jól követhető. A memóriarelé által megjegyzett kimenet az ütemadó 18. pontra záró ciklusában fog működni. A memóriarelé átváltása a másik fogyasztóra a szünet időre történő átkapcsoláskor történik meg, amikor a memóriarelé On/Off bemenetére az ütemadó 16. pontján keresztül felfutó élű vezérlőjel érkezik.
A teljesítménykapcsoláshoz kisebb 1-fázisú fogyasztók esetén elegendő az MR-41 és a CRM-2H kimeneti reléjének terhelhetősége, ami mindkettőnél 16A/AC1 (mindkettőn átmegy a fogyasztó árama). Nagyobb vagy 3-fázisú terhelésekhez kontaktort (VS kontaktorok) kell használni, esetleg csillag/delta időzítővel (CRM-2T).
