Impulzusrelék másképpen

Az impulzusrelét világítás kapcsolására használva az esetek többségében vizuálisan is ellenőrizni lehet a világítás fel- vagy lekapcsolt állapotát, így a nyomógombok megnyomása egyértelmű, előre tudható (látható) váltott működést fog eredményezni: ha világít, akkor kikapcsol, ha nem, akkor bekapcsol. 

De mi a helyzet, ha az előző normál kiépítés mellett olyan helyről is működtetni kellene a lámpát, ahonnan nem látható a nyomógomb működtetésének eredménye: most világít, vagy nem világít? 

A sokféle megoldás mellett, az egyik legegyszerűbb kapcsoláshoz két nyomógombra és három vezetékre van szükség. Az 1. ábra mutatja is egy MR-41 impulzusrelé ezen típusú bekötését. A „BE” nyomógomb csak a relé kikapcsolt állapotában kap feszültséget, tehát csak kikapcsolt relét lehet vele bekapcsolni. A „KI” gomb a relé bekapcsolt állapotában kap feszültséget, így csak bekapcsolt relét lehet vele kikapcsolni. Tehát a „BE” gomb hatástalan bekapcsolt kimenetnél, a „KI” gomb pedig kikapcsolt kimenetnél. Ezzel a megoldással a két nyomógomb funkciója egyértelmű: egy gomb megnyomása csak a hozzá tartozó be- vagy kikapcsolást végzi el. A kapcsolás érdekessége, hogy a világítás kikapcsolásakor a „BE/KI” nyomógombot megnyomva hagyva, a „KI” gombbal kapcsolgatni lehet a lámpát, de az MR-41 impulzusrelé nem vált át, így akár a fényforrás teszteléséhez is használható (csak MR-41, MR-42 - más eszközhöz tesztelni kell!). A kapcsolási elrendezésben a többi „BE/KI” nyomógomb továbbra is az alapkapcsolás szerinti normál váltott működtetést biztosítja.

A 2. ábrán látható kapcsolásban az MR-42 típusú impulzusrelé kézenfekvő lehetőséget biztosít meglévő alternatív- és keresztváltó kapcsolókkal kialakított világításvezérlés bővítésére, hogy még több helyről lehessen nyomógombbal működtetni a lámpát. Az ábra szürke hátterű részlete az eredeti, átalakítandó kapcsolást mutatja a könnyebb átláthatóság érdekében, maga az átalakított változat az L - N vonalak alatt található.

Az MR-42 impulzusrelé két kimeneti relével rendelkezik, melyek a „B1 - B2” sorkapcsokkal programozva két üzemmódban működnek:

• "B1-B2" nincs összekötve (alapműködés): a két kimenet négy lehetséges állapota minden gombnyomásra átvált: Egyik BE és másik KI; Egyik KI és másik BE; Mindkettő BE; Mindkettő KI.
• "B1-B2" összekötve a két relé párhuzamosan, egyszerre működik, tehát minden gombnyomásra mindkettő állapotot vált.

A 2. ábrán a „B1 - B2” összekötésével a két relé váltóérintkezős kimenete együtt fog működni és a kimenetek ábra szerinti összekapcsolásával tulajdonképpen egy keresztváltó kapcsolót szimulál. Amennyiben a relét a kapcsolás szerint telepítjük, abban az esetben csak a nyomógombok vezetékezésének kérdése, hogy hány helyről történhet a vezérlés.

Vezetékezésre a felújításoknál nem mindig van lehetőség vagy szándék, viszont igény lenne a kapcsolási helyek bővítésére. Ekkor vehetjük elő az ELKO EP iNELS RF Control rendszerét, melynek kapcsoló aktorai azonnali megoldást nyújtanak az ilyen jellegű problémákra is. A 3. ábrán egy csillárkapcsolás átalakítása látható a több helyről történő vezérléshez, rádiófrekvenciás aktorral (szürke itt is az eredeti kapcsolás).

Az MR-42 impulzusrelé két relé kimenete biztosítja a csillár két világítási körének külön kapcsolhatóságát, ezért a „B1- B2” sorkapcsok nincsenek összekötve. Az RFSA-61B kapcsoló aktor relé kimenete párhuzamosan kapcsolódik az impulzusrelé „On/Off” bemenetére, mintha ez a kontaktus is egy nyomógomb lenne. Az adóval, adókkal (vezérlők) történő párosításkor ennek megfelelően az 1. sz. üzemmódra kell betanítani, ami a nyomógombkövetést jelenti, vagyis a vevő reléje addig van behúzva, amíg az adó gombja nyomva van (lásd videó). Az eredeti csillárkapcsoló helyett nyomógombot kell beépíteni, így megmarad a helyi vezérlés. A másik felmenő vezeték az impulzusrelé és az aktor fázisfeszültséggel történő ellátásáról gondoskodik. 

A rádiós aktor akár az 1. vagy 2. ábra szerinti kapcsolásba is beilleszthető az impulzusrelé nyomógombjaival párhuzamosan bekötve.