
Gyengeáramú NC kontaktusok kezelése
Az NC típusú, alaphelyzetben zárt (nyitó) kontaktusokkal történő vezérlés a riasztórendszerekben megszokott dolog, mivel mind a nyitásérzékelők reed-reléi, mind a mozgásérzékelők reléi nyitásra aktiválják (bontják) a riasztási hurkot. Ennek következtében a vezeték átvágása is riasztási eseményt indíthat el... Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miként kezeljük ezeket az NC kontaktusokat, melyek ráadásul többségükben gyengeáramú elektromos paraméterekkel rendelkeznek? A következőkben erre a kérdéskörre keressük a lehetőségeket.
Gyengeáramú NC kontaktusok kezelése
Az NC típusú, alaphelyzetben zárt (nyitó) kontaktusokkal történő vezérlés a riasztórendszerekben megszokott dolog, mivel mind a nyitásérzékelők reed-reléi, mind a mozgásérzékelők reléi nyitásra aktiválják (bontják) a riasztási hurkot. Ennek következtében a vezeték átvágása is riasztási eseményt indíthat el. A riasztórendszerek központjai az EOL vagy DEOL bekötéssel természetesen képesek megkülönböztetni az aktív és a 24 órás (tamper) védelemhez tartozó kontaktus bontását, valamint azt is, hogy a vezetéket vágták-e el. Az NC kontaktussal rendelkező érzékelők használata viszont nem korlátozódik a riasztórendszerekre, hiszen más céllal, más típusú vezérléshez is használhatóak. Egyik speciális és érdekes ELKO EP eszköz ehhez a CRM-101/UNI típusú energiatakarékos helyiségrelé – bejegyzésünk nem erről szól, de érdemes elolvasni a használati útmutatóját.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miként kezeljük ezeket az NC kontaktusokat, melyek ráadásul többségükben gyengeáramú elektromos paraméterekkel rendelkeznek? A következőkben erre a kérdéskörre keressük a lehetőségeket.
NC kontaktus fogadása segédrelével
Mire is valók a villamosságban is gyakran használt segédrelék? Jellemzően teljesítmény növelésére, alkalmazási kategória módosítására, kontaktusszám többszörözésre vagy a kontaktus típusának konvertálására pl. nyitóból váltóra, illetve gyakran használjuk mi is vezérlő áramkörökben a vezérlési logika megvalósítására. A megoldás tehát adott a feladathoz: használjunk olyan segédrelét az NC kontaktus átalakítására, amelyik képes törpefeszültségről működni és kisfeszültséget kapcsolni (pl. 230 VAC-t). Az ELKO EP kínálatában a VS segédrelék között nézelődve észrevehetjük, hogy az „U” betűvel végződő Univerzális típusok vezérlőfeszültsége AC/DC 12 – 240 V között lehet. Az 1. ábrán egy VS116U típusú egy segédrelével fogadjuk a gyengeáramú NC kontatust és váltóérintkezős, kisfeszültséget is kapcsolni képes kontaktusra alakítjuk át.
Jó tudni!
A VS segédrelé típuskódjában az első számjegy a váltóérintkezők számát adja meg (1 vagy 3 lehet), a következő két szám pedig a relé kontaktusok névleges áramát jelenti AC1 alkalmazási kategóriában (8 vagy 16 lehet). A számjegy után az „U” betű Univerzális vezérlőfeszültséget jelent, a „K” betű kettős feszültségű vezérlési lehetőséget, mely szerint A1-A2 sorkapcsokon 230 VAC, A1-A3 sorkapcsokon AC/DC 24 V a vezérlőfeszültség (természetesen vagy-vagy, azaz nem egy időben!). A VS316 típusoknál konkrétan meg van jelölve, hogy az A1-A2 sorkapcsokon 230 VAC vagy AC/DC 24 V a vezérlőfeszültség (tehát nem kettős – nincs A3 sorkapocs).
Az egyenáramú törpefeszültséget egy PS1M-15/12V típusú kapcsolóüzemű tápegység biztosítja. A VS116U segédrelé bekötésénél nem kell ügyelni a polaritásra, mindegy, hogy melyik vezérlő/táp bemenetre kerül az egyenfeszültség pozitív vagy negatív pólusa. A segédrelé teljesítmény felvétele DC 12 V feszültségnél 0,5 W, ennek megfelelően a reed kontaktuson átfolyó áram ~ 42 mA. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos nyitásérzékelő 0,5 A áramot is elvisel, akkor jócskán a terhelhetőség határán belül vagyunk. Természetesen adott alkalmazásnál ellenőrizni kell ezeket a paramétereket, különben beéghet a reed kontaktus.
NC kontaktus továbbítása RF vezérlővel
Az RF jelátvitelhez az 1. ábra áramkörét tovább gondolhatjuk, és a segédrelé kimenetével akár egy RFSG-1M vagy egy RFIM-40B/230V-SL típusú kontaktus/RF konvertert is vezérelhetünk. Amennyiben nem gond az elemes működés, akkor nincs más teendőnk, mint a segédrelé váltóérintkezőinek jeleit egy RFIM-40B/BP-SL adóegység bemeneteire vezetni és máris kaptunk egy-egy RF parancsot az NC reed-relé nyitására és zárására egyaránt. A 2. ábra bekötésénél a segédrelé váltóérintkezőjének közös sorkapcsába az RFIM modul COM jelű közös kivezetését kell bekötni. Az elemes tápellátású RFIM modul IN bemeneteihez nem szabad a fázist vagy bármilyen más külső feszültséget csatlakoztatni!
A segédrelét és a tápegységet akár ki is hagyhatjuk az áramkörből, és a reed-relét közvetlenül a COM-INx sorkapcsokhoz csatlakoztathatjuk (gyengeáramú reed-relét csak az elemes RFIM-40B/BP-SL típushoz!). Ekkor számolnunk kell azzal, hogy a nyitásra aktív vezérlőjelet jellegének megfelelően kezeljük, melyet az RFIM modulnak a kapcsolóegységgel való párosításánál vehetünk figyelembe.
NC kontaktus időzítéssel
Az NC kontaktussal időreléket is indíthatunk segédrelén keresztül vagy közvetlenül egy megfelelő időrelé vezérlőbemenetéről. A 3. ábrán szintén az 1. ábra áramkörét egészítettük ki egy CRM-91H/230V típusú időrelével. A VS116U segédrelé „megfordítja” a reed-relé jelét, ezért az időrelé „f” funkcióban az NC kontaktus nyitására (az „S” zárására) ad ki egy „t” idejű impulzust.
Amennyiben az NC kontaktus zárására szeretnénk időzített impulzust kapni a kimeneten, akkor a bekötéseket megtartva az időrelét a „g” funkcióba kell állítani. A jelformálás további lehetősége, ha a segédrelé 14-es sorkapcsát kötjük az időrelé „S” bemenetére és ehhez választunk funkciót.
Univerzális tápfeszültségű időrelét használva akár közvetlenül is vezérelhető az „S” bemenet a reed-relével. A 4. ábra áramkörében a CRM-91H/UNI típusú időrelét a „g” funkcióban működtetjük, mely a vezérlőjel lefutó élére induló elengedés-késleltetés. Az UNI tápnak köszönhetően a vezérlőfeszültség is UNI, melynek az A1 sorkapocshoz csatlakoztatott tápfeszültség potenciáljával kell megegyeznie. Egyenfeszültségű tápellátásnál A1-re a pozitív pólust kell bekötni (nem cserélhető fel), ezért a vezérlőfeszültség is a tápfeszültség pozitív potenciálja lesz.
A változatosság kedvéért a 4. ábrán egy PS1M-15/24V típusú kapcsolóüzemű tápegységet használunk. Az UNI tápellátás széles, AC/DC 12 – 240 V tartománya lehetővé teszi, hogy mind a táp-, mind a vezérlőfeszültség törpefeszültség legyen. A stabil egyenfeszültségek előállítására kifejezetten alkalmasak az ELKO EP kapcsolóüzemű tápegységei. A legfontosabb paraméterek a típuskódból dekódolhatók. Pl. a PS1M-15/24V típusnál a PS a tápegység funkcióra utal, az 1-es számjegy a modul méretét jelenti, a 15 = 15 W, azaz a teljesítmény és a 24 V értelemszerűen a 24 VDC kimeneti feszültség.
Gyengeáramú kontaktusokat fogadhatunk a külön segédfeszültségről vezérelhető CRM-121H/UNI típusú időrelével is amellett, hogy tápfeszültsége egyébként az UNI tartományon belül bármi lehet (AC/DC 12 – 240 V). A bekötés az 5. ábrán látható.
Nem adtuk meg a multifunkciós időrelén beállítandó funkciót, mert alkalmazástól függően bármelyik lehet a 11-ből. Fontos, hogy az S1-S2 vezérlőbemenetek galvanikusan leválasztotta a tápfeszültségtől, ezért akár el is térhet attól. Lehet pl. 230 VAC a tápfeszültség és 12 VDC a vezérlés.
A Tudástár felületén régebbi műszaki bejegyzéseinket is olvashatod, folyamatosan frissülő tartalommal.
Például a „Kontakt az éteren át” című bejegyzésünkben egy gyakori reteszelési kérdésre adunk választ. A váltókapcsolós RF vezérlésnél pedig természetesen cseréld ki a már nem gyártott RFIM-20B-t az új RFIM-40B/BP-SL típusra.
Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!