Fűtésvezérlés keringtetőszivattyúkkal
Elég nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a villamosság olyan szinten össze van forrva az életünkkel, hogy kis túlzással szinte már lényünk szerves részének érezzük. Aki életének bármelyik területén bármilyen technikát használ, ott nagy valószínűséggel a villamosság (vagy elektronika) is szerepet játszik. Márpedig a legtöbben használunk technikát, méghozzá kőkeményen szinte mindenhol, ahol megkönnyíti életünket vagy pusztán csak az ember önmagában „kevés” a feladathoz. Tipikus példa erre az épületgépészet és a villamosság „házassága”, ahol jól látható, hogy bár a gépészeti fejlesztések több kiváló és biztonságosan használható termikus, mechanikus vagy éppen hidraulikus elven működő eszközt hoztak létre, a komplex és modern épületgépészet mégsem mellőzheti a villamossági, elektronikai készülékek által hozzáadott magas szintű vezérlési- és szabályozási megoldásokat, beleértve a sokszor precíziós szenzortechnikát is.
A következőkben olyan fűtési rendszerekhez használható villamos vezérléseket mutatunk be, melyeknél a fűtött helyiségek hőmérsékletét külön-külön hagyományos relé kimenetű szobatermosztátokkal mérjük (pl. a LOGUS90 dizájn mec21 termosztátjaival), és minden zónának saját keringtetőszivattyúja van. Egy ilyen gépészeti rendszerben jellemzően hidraulikus váltót is kell használni. A gázkazánt potenciálmentes kontaktussal kapcsoljuk be akkor, ha bármelyik termosztát meleget „kér” és kapcsoljuk ki, ha már egyik zóna sem kér meleget. A szivattyúkat viszont a termosztát kikapcsolása után is érdemes működtetni és kinyerni még a rendszerben maradt meleget, ezért minden szivattyúhoz utókeringtetést is beépítünk.
A kapcsolási rajzokon az átláthatóság érdekében csak két zóna szerepel, de a rendszer egyszerűen bővíthető, ha zónánként azonosak az eszközök és bekötések.
Közösített kazánvezérlés zónánkénti utókeringtetéssel
Az első ábrán látható viszonylag egyszerű megoldásban a VS308K típusú, három váltóérintkezős segédrelék egyik kontaktusait használjuk a külső potenciáltól mentes kazánvezérlés közösítéséhez azzal, hogy a kontaktusok záró érintkezőit (31 - 34) párhuzamosan, VAGY logikai kapcsolatba kötjük. A VAGY kapcsolattal megoldódik, hogy a kazán bekapcsol, ha bármelyik termosztát meleget „kér”, és kikapcsol, ha már egyik sem. A VS308K piros és zöld visszajelzős verzióit használva vizuálisan is látható az éppen működő zóna.
Az adott zóna termosztátja fűtési igény esetén bekapcsolja a hozzá tartozó segédrelét, melynek másik kontaktusán (21 - 24) keresztül vezérlőjelet kap a CRM-161 típusú multifunkciós időrelé „S” bemenete. Az időrelé az „e” funkcióban működik, mely szerint a vezérlőjel felfutó élére azonnal behúz a kimeneti relé és bekapcsolja a zóna szivattyúját. Amikor a termosztát kikapcsol, akkor a kazán csak akkor áll le, ha a többi zóna se aktív. Az adott zóna szivattyúja viszont a vezérlőjel lefutó élére indított késleltetés idejére még tovább működik, felhasználva így a még rendszerben lévő meleg vizet is a fűtéshez.
A fenti megoldás kis kellemetlensége, hogy az utókeringtetés akkor is működni fog, amikor még más zónák aktivitása miatt a kazán működik, ezért ekkor tulajdonképpen nem a megmaradt hőt használja, hiszen a kazán megy. Ha ez probléma, akkor erre is van megoldásunk.
Reteszelt utókeringtetés
A következő ábra kapcsolási rajzán bemutatott vezérlés majdnem megegyezik az előzővel, különbség, hogy a VS308K eddig szabadon maradt harmadik kontaktusait (11 -12) felhasználjuk az utókeringtetés reteszelésére. A megoldás ebben a formában sajnos csak két zónához használható, de sok esetben földszinti és emeleti padlófűtést kell csupán vezérelni.
Az adott zóna szivattyújának tápellátását (15-ös érintkezők) a saját időreléjének vezérlését is biztosító 24-es sorkapocsról vesszük le, ezért a termosztát jelére azonnal működik a szivattyú. Ha az egyik termosztát kikapcsol, akkor a másik segédrelé állapotától függ az utókeringtetés lehetősége, ezért csak akkor működik, ha a másik termosztát is kikapcsolt állapotban van, azaz a kazán nem fűt. Ekkor tehát a másik zóna 14-es sorkapcsáról kap további tápfeszültséget az éppen kikapcsolt zóna.
Vezérlés törpefeszültséget kapcsoló termosztáttal
Az utolsó ábrán látható áramkört akkor érdemes használni, ha a termosztát nem kapcsolhat 230 VAC feszültséget vagy nem kívánnak hálózati feszültséget odavezetni. Kicsit egyszerűsítettünk az eddigi kapcsolásokon, ugyanis csak egy segédrelét használunk a kazán indításához. Ezt úgy tehetjük meg, hogy diódákkal hozzuk létre a termosztátok VAGY kapcsolatát, valamint a szivattyúvezérléshez szükséges leválasztást.
A diódák használata miatt univerzális tápfeszültségű eszközöket kell beépítenünk (AC/DC 12 - 240V), segédreléként a VS116U típust, időreléként pedig a CRM-91H/UNI típust használjuk, szintén „e” funkcióban, - ez a funkció a CRM-161 időrelénél is leírtak szerint működik. Egy-egy dióda párhuzamosan kötve kapcsolja a kazánvezérlő segédrelét. Mindkét termosztát egy-egy külön diódája pedig a saját időreléjének ad vezérlőjelet. Az utókeringtetés működése innentől kezdve az eddigiekkel megegyező.
Az ábra szerint külön 24 VDC tápfeszültségre is szükség van, mely lehet pl. a PS1M-15/24V típusú kapcsolóüzemű, stabilizált tápegység. Egyébként az univerzális tápfeszültségű eszközökre csak a diódák miatt van szükség. A széles, AC/DC 12 - 240 V feszültségtartománynak köszönhetően az eszközök 230 VAC vezérléssel is működhetnek az áramkör kis átalakításával. Még a CRM-91H is vezérelhető diódával „felezett” vezérlőfeszültséggel akkor is, ha a tápfeszültsége 230 VAC.
Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!
