Egy termosztát – két szivattyú
Otthonunk fűtése gyakran okoz fejtörést, főleg, ha korszerűsíteni szeretnénk vagy energiahatékonyabbá kívánjuk varázsolni. Minden tervezett beavatkozás nagyban függ a már kiépített rendszertől és a beavatkozás lehetőségeitől. Utóbbit természetesen a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással és a lehető legkisebb fúrás-faragással lenne jó kivitelezni.
Otthonunk fűtése gyakran okoz fejtörést, főleg, ha korszerűsíteni szeretnénk vagy energiahatékonyabbá kívánjuk varázsolni. Minden tervezett beavatkozás nagyban függ a már kiépített rendszertől és a beavatkozás lehetőségeitől. Utóbbit természetesen a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással és a lehető legkisebb fúrás-faragással lenne jó kivitelezni. Egyszerűbb rendszereknél nem feltétlen a hatékonyságnövelés az átalakítás elsődleges célja és oka, hanem a vezérlés és szabályozás korrekt megoldása.
Egyik ügyfelünk lakásában – ahogy sok családi házban is - padló és radiátoros fűtés egyaránt telepítve van, ahol a radiátorok jellemzően az emeleti szobákban vannak, - persze léteznek kevert fűtési megoldások is. A rendszer nagyon egyszerűen egyetlen termosztáttal méri egy helyen a hőmérsékletet. A padlófűtés cirkulációját a gázkazán szivattyúja biztosítja, a radiátoros fűtés külön szivattyúval van megoldva. A másodszivattyú vezérlése eddig a gázkazán szivattyúját kapcsoló jel kivezetésével történt. Kazáncsere és annak garanciavesztésének elkerülése miatt ez a régi megoldás nem jöhet számításba, hiszen be kellene avatkozni a kazán villamos rendszerébe. A gázkazán indító bemenete általában potenciálmentes kontaktust fogad, míg a másodszivattyút a 230 VAC hálózati feszültség fázisával kell kapcsolnunk.
Gépészettel kapcsolatos információkat nem tudunk megosztani, de természetesen be kell tartani a gázkazán és a padlófűtés optimális együttműködésének feltételeit, ami ott kezdődik, hogy a gázkazán üzemeltetési hőmérséklete meghaladja a padlófűtés csöveibe beengedhető meleg víz hőmérsékletét. Ezt a problémát gépész szakemberek keverőszelepekkel, szivattyúkkal vagy éppen puffertárolóval megoldják. A következőkben bemutatjuk, milyen lehetőségeket tudtunk ajánlani a két szivattyú egy termosztátról történő vezérléséhez ELKO EP eszközökkel.
Két szivattyú vezérlése egy termosztátról, ha a termosztát kapcsolhat hálózati feszültséget
Az első ábrán a legegyszerűbb lehetőséget rajzoltuk le. A termosztát relé kimenetével egy VS308K típusú, három potenciálmentes váltóérintkezővel rendelkező segédrelét kapcsolunk, melynek feladata különválasztani a két rendszer szivattyújának vezérlését.
A kapcsolás működésének elemzését és leírását kihagynánk, hiszen egyszerű és egyértelmű. Amennyiben szükséges – pl. a hidraulikus impulzusok elkerülése miatt – időrelével késleltethető a másodszivattyú indítása. Erre később mutatunk is megoldást.
Két szivattyú vezérlése egy termosztátról, ha a termosztát nem kapcsolhat hálózati feszültséget
A szobatermosztátok kimeneti reléje jellemzően alkalmas 230 VAC feszültség kapcsolására még induktív terhelések esetén is, de az általánosítás nem mindig helyénvaló, ezért érdemes bekötés előtt ránézni az adatlap ide vonatkozó paramétereire. Előfordulhat, hogy a szobatermosztát reléje csak törpefeszültségre van méretezve, illetve akár felhasználói igény is lehet a törpefeszültség használata. A 2. ábrán egy törpefeszültséggel működő kapcsolást mutatunk be.
Láthatóan a kapcsolás nagy módosítást nem igényelt, csupán három változtatás történt. Beépítettünk egy PS1M-15/24V típusú tápegységet, melynek 24 VDC feszültségét kapcsolja a szobatermosztát reléje a VS308U típusú segédrelére, melynek UNI tápfeszültsége AC/DC 12 – 240 V között van.
Két szivattyú vezérlése egy termosztátról, biztonsági padlófűtés hőmérséklet-érzékeléssel
A padlófűtés csöveiben cirkuláló meleg víz nagy tehetetlenséggel fűti fel a helyiségek levegőjét a padlózaton keresztül, ezért nem egyszerű a termosztáttal történő együttműködés optimális beállítása. Ugyanakkor a csövekbe nem engedhető be magas hőmérsékletű meleg víz, miközben a kazánt sokszor jóval magasabb hőmérsékleten kell működtetni a károsodás elkerülése érdekében. A következő ábrán a 21235 típusú fali, LOGUS90 dizájnban kapható termosztátot használjuk, mely belső érzékelőjével méri a szoba levegőjének hőmérsékletét, valamint az opcionálisan beköthető külső NTC érzékelővel (pl.: TZ-3) a padlófűtés hőmérsékletét. A padlóhőmérséklet figyelési értéke külön beállítható, melynek túllépésekor a termosztát kikapcsolja kimeneti reléjét, azaz a hőforrást.
Vezérlés késleltetett másodszivattyú indítással
A rendszer gépészeti kiépítése igényelheti a másodszivattyút késleltetett indítását. A késleltetéshez az utolsó ábrán egy CRM-111H/UNI multifunkciós időrelével egészítettük ki az áramkört, mely az „a” tápfeszültségre induló meghúzás-késleltető funkcióba van beállítva.
A három érintkezővel rendelkező segédrelé helyett itt elegendő a VS116U egy váltóérintkező kimenetű segédrelé is. A 21236 típusú termosztát egyszerre indítja a kazánt a segédrelén keresztül és az időrelét a tápfeszültség rákapcsolásával.
A törpefeszültségű megoldások természetesen átalakíthatók hálózati feszültségről működőre is, ha a tápegységet kihagyjuk és megfelelően módosítjuk a bekötéseket. Az alkalmazott segédrelék és időrelé az UNI táp miatt megtartható.
Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!
