A fény három szintje
Az alkony- és fénykapcsolók jó szolgálatot tesznek a környezeti megvilágítással kapcsolatos vezérlések automatizálásában. Leggyakrabban az alkonykapcsolókat használják, így ezek már hétköznapi termékeknek számítanak és kiválóan végzik dolgukat pl. a bejárati lámpák automatikus kapcsolásával. Az ELKO EP is több fényérzékelővel működő eszközt, alkonykapcsolót gyárt, megjegyezve, hogy pl. a SOU-2 és a SOU-3 virradat- vagy fénykapcsolóként is beállítható. Közös tulajdonságuk, hogy egyetlen funkcióban képesek működni. A SOU-1/230V (vagy /UNI) eleve csak alkonykapcsolóként, míg a másik két típusnál választani lehet és kell az alkony-vagy fénykapcsoló üzemmódok közül.
Aktuális bejegyzésünkben egy háromszintű környezeti megvilágítás függő kapcsolást mutatunk be, ahol az egyik szint lehet alkonykapcsoló, egy másik virradatkapcsoló és még egy köztes kapcsolásra is képes. Felbuzdulva a HRN-41/24V és HRN-42/24V típusú feszültségfigyelők azon tulajdonságain, hogy egyenfeszültséghez is használhatók és viszonylag alacsony, 10 - 50 V törpefeszültség-tartomány figyelésére is alkalmasak, valamint két relé kimenetük van, továbbgondoltuk előző bejegyzésünk áramkörét.
A fotoellenállás
Mielőtt rátérünk a konkrét kapcsolásra, nézzük meg, hogyan és milyen eszközzel fogjuk mérni a környezeti megvilágítást úgy, hogy azt fel is tudjuk dolgozni meglévő eszközkészletünkkel. Fényérzékelőért nem kell a piacra mennünk, hiszen az SKS típusú érzékelő egy foto-ellenállást tartalmaz IP44-es tokozásban. Az első ábrán látható a foto-ellenállásokra jellemző megvilágítás - ellenállás karakterisztika.
A foto-ellenállás a beérkező fény megvilágítási mértékétől függően változtatja ellenállását, mégpedig fordítottan, - leegyszerűsítve nagyobb fényben kisebb, sötétben nagyobb az ellenállása. Ezt a tulajdonságot használjuk ki a már ismert megoldással. A foto-ellenállást egy feszültségosztó részeként kötjük be, így a kimeneti, leosztott feszültség értéke a környezeti megvilágítás értékétől fog függeni - nem feltétlenül lineárisan. A következő ábrán látható az ellenállásos feszültségosztás jól ismert áramköre és képlete.
A feszültségosztó Uki kimeneti feszültségének a feszültségfigyelő 10 - 50 V tartományába kell esnie, valamint a foto-ellenállás ellenállás-változásából adódó feszültségtartományt is jól kell tudni detektálni a feszültségfigyelővel. Ezért a feszültségosztóban célszerűbb a foto-ellenállást a felső R1 helyére tenni. Természetesen más, akár precízebb, bonyolultabb ellenállás kombinációk is kivitelezhetők.
A fény három szintje
Az utolsó ábra áramköre ismerősnek tűnhet előző bejegyzésünkből, hiszen itt is a HRN-42 feszültségfigyelőt használjuk, de az AC/DC 24 V tápfeszültségű verziót (a HRN-41 is jó). Látható, hogy a bekötésben nem sok változatosság vihető be. Az egész kis rendszer DC 24 V feszültségről működik. Egyedül a relék által kapcsolt jel a fázisfeszültség, de alkalmazástól függően más is lehet.
A feszültségosztó R2 ellenállásának értéke 22 kΩ, ami nagyjából megegyezik az SKS fényérzékelő éjszakai sötét ellenállásával (lásd 1. ábra táblázata), ennek megfelelően egy átlagos éjszakai sötétben a 24 V fele, azaz kb. 12 V lesz Uki értéke. Ahogy nő a megvilágítási érték (világosodik), úgy csökken a fényérzékelő ellenállása és úgy nő az Uki feszültség is. A feszültségosztó kimeneti feszültségét a feszültségfigyelő B1 pozitív sorkapcsára kötjük, míg a GND a C negatív sorkapocsba kerül. Az Umin és Umax értékek helyes megválasztásával három, a környezeti megvilágítástól függő, jól elkülöníthető kontaktus kimenetet kapunk. A zavaró fényvillanásokból eredő hibás kapcsolások elkerülésére az alkonykapcsolóknál késleltetés állítható be. Ez a lehetőség a feszültségfigyelőknél is rendelkezésre áll, beállítható két késleltetési idő: t1 a túlfeszültségre, t2 az alacsony feszültségre.
A feszültségfigyelő DIP kapcsolóit a helyes működéshez a rajzon is látható állásba kell tenni: DC feszültség figyelésre, MEMÓRIA funkció nélkül, a két relé külön működésével. A hiszterézis szabadon választható.
Hamarosan jelentkezünk újabb áramkörökkel.
Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!
