Ventilátorvezérlés több helyről

Családi házakban, lakásokban a levegő megmozgatása és cseréje több okból is fontos lehet. Talán elsők között említhetjük a falak penészedésének megelőzésére szolgáló szellőztetési megoldásokat, melyek telepítése pl. falhűtésnél szinte elengedhetetlenül kötelező. A korrekt szellőztetésvezérlést ebben az esetben célszerű valamilyen harmatpont érzékeléssel megoldani. A páralecsapódás komoly problémát jelenthet a fürdőszobák esetében is, főleg, ha kisebb méretű a helyiség. Az illemhelyek szellőztetésének célja a helyiség funkciójánál fogva kissé eltér az előzőektől, hiszen elsősorban a szagtalanítást kell megoldani.

A szellőztető ventilátorok vezérlésének legegyszerűbb módja, amikor a világítás kapcsolójával közvetlenül működtetjük a ventilátort is, mindenféle időzítés és más vezérlőeszköz nélkül. A megoldás hátránya, hogy a világítás időtartama alatt egyáltalán nem biztos, hogy a szellőztetés elegendő lesz a pára vagy szag távozására. Megoldás lehet az utószellőztetés, melynek leggyakrabban alkalmazott módja egy időzítő beépítése. Az időrelé a világítás bekapcsolásakor elindítja a ventilátort, a világítás kikapcsolása után pedig pár percig még hagyja működni. Ezt a funkciót több ventilátorba be is építik a gyártók. Multifunkciós időrelét használva viszont előnyösebb működési módokat is kicsalhatunk a vezérlésből. Ilyen vezérlési mód lehet pl. hogy a világítás bekapcsolása után késleltetve kapcsoljon be a ventilátor, hogy a rövid idejű benn tartózkodásra egyáltalán ne kezdjen el működni a ventilátor.

Talán nem ritka ventilátorvezérlési igényre kerestek nálunk megoldást. Két helyiség (fürdőszoba, WC) szellőztetésére egy ventilátor szolgál. A világításfüggő vezérlést tehát minkét helyiség lámpájának állapotához kell igazítani, azaz bármelyikkel el lehessen indítani a szellőztetést és kapcsoljon ki (akár időzítve), ha mindkét helyiség világítása ki van kapcsolva. További igény, hogy ciklikusan szellőztessen, de csak napközben. Az időzített vezérléshez időrelére van szükség, a valós idejű kapcsoláshoz pedig kapcsolóórára.

Ventilátoridőzítés triakos „pogácsával”

Az első ábrán az SMR-T típusú süllyeszthető időrelével időzítjük a ventilátor működését. Az időrelé 9 funkciója közül több is alkalmas a világításfüggő vezérlés kialakításához.

Az ábrán három funkciót emeltünk ki, melyek a következők szerint működtetik a világításfüggő ventilátorvezérlést:

• „B” funkció (tipikus utóelszívásos vezérlés): 
  
  • a világítás bekapcsolásakor bekapcsol a ventilátor is
  • a világítás kikapcsolása után a ventilátor a beállított „t” ideig tovább működik, majd kikapcsol.
• „F” funkció (rövid idejű benyitásra - késleltetett bekapcsolás):
  
  • a világítás bekapcsolásakor elkezdődik az időzítés, de a ventilátor nem indul el
  • ha a beállított „t” időn belül kikapcsolják a világítást, akkor a benn tartózkodás rövid ideje alatt nem működik a ventilátor.
  • ha a világítás a késleltetés letelte után is be van kapcsolva, akkor elindul a ventilátor is.
  • a világítás kikapcsolása után a ventilátor azonnal megáll
• „E” funkció (késleltetett bekapcsolás, késleltetett kikapcsolás):
  
  • a világítás bekapcsolásakor elkezdődik az időzítés, de a ventilátor nem indul el
  • ha a beállított „t” időn belül kikapcsolják a világítást, akkor a benn tartózkodás rövid ideje alatt nem működik a ventilátor.
  • ha a világítás a késleltetés letelte után is be van kapcsolva, akkor elindul a ventilátor is.
  • a világítás kikapcsolása után a ventilátor a beállított „t” ideig tovább működik, majd kikapcsol.

A funkciók leírása és a működési diagramok alapján kiválasztható az igényeink szerinti működés. A legkomplexebb működési mód talán az „E” funkció, mely figyelembe veszi, hogy rövid benyitásra ne induljon el a ventilátor, hosszabb benn tartózkodás után pedig legyen utószellőztetés is. Az „E” funkcióban van némi kényelmetlenség, ugyanis a bekapcsolás- és kikapcsolás-késletetési ideje megegyezik, hiszen csak egy időtagot tudunk állítani. Ha rövid időtartamot adunk meg, akkor kevés lehet az utószellőztetésre. Ha hosszabb időt adunk meg, akkor a ventilátor bekapcsolására kell tovább várakozni belépés után. Mindettől függetlenül be lehet „lőni” az időzítést valamilyen elfogadható értékre.

Az időrelé közvetlen nulla bekötés nélküli változat (a virtuális nulla potenciált a ventilátor tekercsein keresztül kapja meg) és az „S” bemenetről vezérelhető az „L” vezetékre bekötött fázisfeszültséggel. A két helyiség világítás kapcsolójával egy-egy VS116B/230V típusú segédrelét is működtetünk, melyek elválasztják egymástól a két külön helyiség világítását és elvégzik az időrelé közösített vezérlését. 

Felmerülhet a kérdés, hogy az SMR-T-hez hasonló SMR-K típus használható-e ebben a kapcsolásban. Az SMR-K a vezérlőáram alacsony értékében különbözik az SMR-T típustól, ezért az „S” bemenettel párhuzamosan bekötött LED fényforrás nem fog vibrálni, pislákolni, ahogy ezt az SMR-T típusnál tenné. Az SMR-K „S” vezérlőbemenetére viszont kötelező valamilyen R, L vagy C típusú terhelést bekötni, amire a mi esetünkben nincs szükség, így nem is ezt a típust használjuk. Fontos azonban, hogy az SMR-T vagy SMR-K triak kimenetére a nulla bekötés hiánya miatt minimum 10 VA ohmikus vagy induktív terhelést kell bekötni.

A triak kimenettel nem köthetünk párhuzamosan egy relét, ezért a valós idejű ciklikus vezérlést az időrelé „S” bemenetéről tudjuk indítani, melynek köszönhetően a ventilátor ugyanúgy fog kapcsolóórával indítva működni, ahogy a világítások felől. A kapcsolóóra kontaktusának csatlakozását a rajzon jelöltük. Kapcsolóóraként a digitális SHT sorozat vagy az analóg ATS sorozat típusai használhatók.

Nagyobb teljesítményű ventilátor időzített világításfüggő vezérlése két helyről.

Az előző fejezetben használt SMR-T időrelé terhelhetőségét a kimenetén található triak határozza meg, mely minimum 10 VA-től a max. 160 VA-ig terjed, ami 0,7 A max. terhelhetőséget jelent. Amennyiben ennél nagyobb terhelést kellene kapcsolni, akkor kiválóan használható az SMR-B típusú, szintén „pogácsa” kivitelű időrelé, mely egy 16 A/AC1 névleges árammal terhelhető fázist kapcsoló relét tartalmaz. Ezzel a jellel akár kontaktor is vezérelhető a teljesítmény növeléséhez. 

A következő ábra sematikus rajzából kiderül, hogy az SMR-B a fázis és nulla potenciálok bekötésével működik, tehát a telepítés helyén a nulla vezetőnek is be kell lenni húzva. A relé kimenet lehetővé teszi a valós idejű kapcsolóóra kontaktusának párhuzamosítását is, mellyel szabadon vezérelhető a ventilátor, az időrelén beállított funkciótól és időzítéstől függetlenül.

Az SMR-B egy 10 funkciós időrelé, ahol az első 9 funkció megegyezik az SMR-T, SMR-K vagy SMR-H típusokéval. A tízedik, csak SMR-B funkció a „j” - újraindítható meghúzás-késleltetés. Az előzőekben kielemzett, ebben az alkalmazásban jól használható három funkció viszont ugyanaz, ezért nem nézzük át újra. 

Az SMR-B távvezérlő bemenetén keresztül a tápfeszültségétől galvanikusan leválasztott vezérlésre van lehetőség. A vezérlőjel AC/DC 5 - 250 V között lehet. Ezt a vezérlő bemenetet kihasználva egyszerűsíthetjük az áramkört az utolsó ábra szerinti kapcsolással, mely bizonyára nem igényel további magyarázatot.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!