Öntözés zónánként

Az öntözés a növénytermesztés egyik legfontosabb részének tekinthető, amennyiben nem a természetre bízzuk a termőtalaj nedvességének megfelelő szinten tartását. De a kert vagy udvar fűje is zöldebb lesz, ha gondoskodunk a locsolásról. Az egyszerű slagos locsolás jól bevált és olcsó módszer (a víz árát leszámolva, ha nem kútból származik), de nagyobb terület vagy vállalkozás jellegű termesztésnél nem túl hatékony, ráadásul a talajnedvesség tekintetében legtöbbször szubjektív döntésen alapul. Az öntözéstechnika sok kiváló eszközt kínál erre a célra, de a vezérlők nem mindig és nem minden paraméterben felelnek meg az igényeknek és sokszor nem rendelkeznek a szükséges szabadságfokkal. A következőkben néhány ötlettel próbálunk ebben segíteni, ha saját építésű vezérlésben gondolkodsz, vagy kiegészítenéd meglévő öntözőrendszeredet.

Az ELKO EP folyadékszint kapcsolói - bár folyadékszint szabályozásra készültek - működési elvüknek köszönhetően kiválóan használhatók akár talajnedvesség érzékelő-kapcsolóként is. Két szondát kell csupán leszúrni. Az egyik szonda a szintkapcsoló „C” pontján megjelenő törpefeszültségű AC mérőjelet vezeti a felügyelt közegbe, mely a figyelt szinteken elhelyezett szintszondák által kerül a jelfeldolgozó áramkörbe, amennyiben a vezetőképes közeg „odavezeti” azt. A vezetőképes közeg, mint ellenállás szerepel a jelfeldolgozó áramkör bemenetén, ezért állítható az érzékenység ellenállás mértékegységben az eszközökön, annak ellenére, hogy a vezetés mértékegysége, mint az ellenállás reciproka, tulajdonképpen a siemens. Vezetőképes közegként ennek megfelelően a „C” és a szintszondák közötti rövidzár is értelmezhető (0 Ω), mely nem okoz meghibásodást az eszköz bemeneti áramkörében. Szoktuk használni hibakeresésnél: a külső szondákat leválasztva egyszerű vezetékekkel szimulálható a folyamat, és, ha így működik a szintkapcsoló, akkor a továbbiakban valahol a szondák, a vezetékek és a csatlakozásoknál kell keresni a hibát.

A folyadékszint kapcsolók a fentiek alapján nem csupán folyékony közegben képesek működni, hanem bármilyen vezetőképes közegben, így a talajba leszúrt szondákkal is (kivéve tűz- és robbanásveszélyes környezetben). Jó hír, hogy talajnedvesség érzékelőként való használhatóságukat nem csupán elméleti síkon állítjuk, hanem a működést konkrét projektek is bizonyítják (természetesen megfelelő szondákkal és beállításokkal).

A talajnedvesség érzékeléséhez két szondára van szükség, melyek közül egyik a „C” mérőjel sorkapcsához csatlakozik, egy másik szonda pedig a használt eszköznek megfelelő szintszonda bemenethez. Kicsit eltérő a HRH-5 és HRH-7 bekötése, ahol ehhez a funkcióhoz a H-D bemeneteket összekötve kell a szondát csatlakoztatni. Az érzékenységet nem csak az eszközökön található potenciométer állása befolyásolhatja, hanem több más mellett a talaj minősége (pl. mennyire laza vagy agyagos), vagy a talaj összetétele és nem utolsó sorban a két szonda távolsága. Kifejezetten talajnedvesség szondát nem gyártunk, nem forgalmazunk, de több típus található a piacon, melyek megfelelhetnek ere a célra - a lényeg, hogy elektronika nélküli, egyszerű szondapár legyen. Megfelelő rögzítéssel jól használható akár 2 db SHR-1-N rozsdamentes acél szonda is.

Többzónás talajnedvesség kapcsoló

Az első ábrán látható sematikus rajzon a HRH-9 típusú hatcsatornás folyadékszint kapcsolót használjuk max. 6 zóna egymástól független öntözésvezérléséhez. Mivel a HRH-9 mind a hat szondát külön kezeli és minden szondának saját relé kimenete van, valamint az egyes szondák között nincs szabályozási algoritmus az eszköz szoftverében, ezért viszonylag könnyű dolgunk van a bekötésnél és a beállításnál.

A szondákhoz tartozó relék az egyes zónaszelepek nyitásával biztosítják az adott zóna öntözését, melynek megfelelően csak az a zóna lesz öntözve, amelyiknél lecsökkent a talaj nedvességtartalma. Természetesen az öntözésvezérlőtől függően a relé kimenetekkel a rajzon feltüntetetten kívül más jelek is kapcsolhatók. A diódákkal kialakított logikai VAGY kapcsolat közös kimenete jelezheti az öntözésvezérlő felé, hogy legalább egy zóna kér öntözést. Ezzel a jellel általában a szivattyú indítható, illetve leállítható, ha egy zónát sem kell öntözni.

A szonda és a hozzá tartozó relé funkcionális működése a FUNC.Lx forgókapcsolóval állítható be csatornánként. Ha azt akarjuk, hogy a relé akkor zárjon, amikor a szonda nem érzékel nedvességet (száraz talaj), akkor a töltés funkciónak megfelelő PU (PUMP UP) terület a, b, c, vagy d funkcióját választhatjuk (a rajzon „a” funkció van bejelölve, azaz késleltetés nélküli kapcsolás). Ebben az esetben az adott szonda reléje addig zárt, amíg a szonda megfelelő mértékű nedvességet nem érzékel, azaz amíg elegendő nem lesz a zóna talajnedvessége.

A HRH-9/S típusú kijelzőt bekötve a vezérléstől távolabb is nyomon követhetjük, hogy éppen melyik zóna öntözése van folyamatban.

Egyzónás talajnedvesség érzékelés

A bevezetőben említett és népszerű HRH-5 típusú folyadékszint kapcsolóval egy helyen tudunk talajnedvességet érzékelni, amennyiben az összekötött H és D szonda bemenethez csatlakoztatjuk a vevőszondát. Érdekes lehetőség több szondapár párhuzamos bekötése a C és H-D pontokra, ami azt eredményezi, hogy a vezérlő az egyes területek talajnedvességeinek eredő ellenállását fogja érzékelni a szintkapcsoló bemeneten (nem matematikai átlagolás!).

A következő ábrán látható bekötés és a működés semmi extrát nem tartalmaz a HRH-5 normál használatához képest. Itt is UP, azaz töltés funkciót kell beállítani.

Kétzónás talajnedvesség érzékelés

Nem maradhat ki a sorból a HRH-8/230V (vagy HRH8/24V) folyadékszint kapcsoló sem, ugyanis ezzel az eszközzel akár két zóna talajnedvességét is tudjuk figyelni. A rendszer az utolsó ábrán látható alapbekötéssel az 1. számú üzemmódban működik a modulblokkban látható folyamatdiagram szerint, melyet a DIP kapcsolóval választunk ki.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!