Mozgásban az egészség

A PIR mozgásérzékelőkkel vezérelt világításról inkább a kényelmes használat jut eszünkbe, mint az egészséges életmód, hozzátéve, hogy természetesen praktikussága is van a dolognak. De jobban belegondolva a testmozgás felügyeletére is használható lehetne, hiszen a legtöbb mozgásérzékelőnél beállítható egy inaktív időtartam az utolsó aktiválástól számítva, azaz nem kapcsol ki, ha állandóan mozgunk előtte. Az érzékenységet visszavéve egészen intenzív gyakorlatokra lehet szükség a lámpa életben tartásához. Ráadásul, ha az érzékelő vezeték nélküli, akkor a gyakorlatok a megszokott helyen is végezhetők világításkontrol mellett.

Ez az alternatív felhasználási lehetőség ugyan megvalósítható, mégis reálisabb a mozgásérzékelők normál, hétköznapi célú használata a világításvezérléshez. Aktuális bejegyzésünkben kicsit mélyebben belenézünk az iNELS Wireless rendszer RFMD-100 típusú vezeték nélküli mozgásérzékelőjének „lelkivilágába”. A rádiós kommunikációnak köszönhetően az érzékelő utólag is telepíthető és bárhol elhelyezhető belső térben, hiszen elemes tápellátása van. A konkrét programozásra nem térünk ki, - letölthető a használati útmutató, melyet egyébként nyomtatásban is mellékelünk a megvásárolt készülékhez.

Az érzékelő kívül-belül

Az első ábrán látható az érzékelő külső megjelenése, mely tulajdonképpen semmiben nem különbözik a szokásos PIR mozgásérzékelőktől, hacsak abban nem, hogy a telepített érzékelőből nem áll ki vezeték. A lencse 105°-os szögben „lát” akár 12 méterre.

Az érzékelő fedelét lepattintva helyezhető be a tápellátást biztosító 2 db 1,5 V-os AA típusú ceruzaelem. A kapcsolóegységgel történő párosításhoz se kívül, se belül nem találunk nyomógombot. Ahogy szinte minden rendszerbeli érzékelőnél, itt is az elem behelyezésével lehet elvégezni a betanítást (lásd az útmutatóban). A beállításhoz három szerv áll rendelkezésre. A DIP kapcsolókkal az ábrán jelzett üzemmódok állíthatók. A „LUX” potenciométerrel a fényérzékelővel működő PIR üzemmód (DIP1 - ON) kapcsolási szintje adható meg 0 - 500 lx tartományban, ami azt jelenti, hogy beállítható pl. az alkonyat/virradat kb. 300 - 400 lx értéke is, csakúgy, mint az úgynevezett polgári szürkület 2-4 lx értéke. A „SENS” potenciométerrel a PIR érzékelő érzékenységén állíthatunk.

Fontos, hogy az RFMD-100 az RFIO² protokollal kommunikál, ezért csak az ábrán látható módon megjelölt RFIO² protokollos kapcsolóegységekkel kompatibilis. Új eszközöket vásárolva egyébként már csak ilyen protokollal rendelkező eszközök kaphatók.

Kapcsolóegység és/vagy rendszerközpont?

A DIP3 kapcsolóval választható ki a párosítandó eszköz típusa (lásd 1. ábrán), mely nem jelenti azt, hogy csak az egyikkel vagy csak a másikkal kommunikál. Kapcsolóegységet az elem behelyezésével párosíthatunk a kapcsolóegység programozási üzemmódba állítása mellett, tehát fizikailag is kezelnünk kell mindkét eszközt. Rendszerközponttal, pl. az eLAN-RF-003 Intelligens RF Box-al a kommunikációhoz az érzékelőn található hexadecimális címet kell megadni az iHC alkalmazásban, tehát nincs szükség a fizikai hozzáférésre (persze csak, ha fel van jegyezve a cím). Egy érzékelő egyszerre működik a kapcsolóegységgel és a rendszerközponttal párosítva, de a rendszerközpontnál helyiséghez is hozzá kell rendelni.

Felmerül a kérdés, hogy akkor miért kell választani? A használati útmutatóban leírtakat értelmezve arról van szó, hogy küldjön-e az érzékelő rendszeresen állapotinformációkat vagy ne. Csak kapcsolóegységgel párosítva csak a mozgásra történő aktiválás parancsát kell értelmeznie az érzékelőnek és semmi szükség más állapotjelekre, ugyanis egy relé modul nem tud mit kezdeni az állapotinformációval, és a ciklikus adatküldés feleslegesen merítené az elemeket. Központi vezérlővel való kapcsolatnál viszont szükség van az állapotjelre minden aktív és inaktív állapotba kerüléskor valamint arra, hogy hosszabb inaktív állapot esetén felügyelve legyen az eszköz rendszerbeli jelenléte. Utóbbit 120 percenként küldi az érzékelő, ha közben nincs aktivitás, így az elem sincs kitéve extrém használatnak.

Csak sötétben vagy világosban is?

A legtöbb világításvezérlésre készült mozgásérzékelő fel van szerelve beépített fényérzékelővel, melyeknél a megvilágítási szint is beállítható. A PIR így csak akkor aktiválódik mozgásra, ha egyébként a környezeti megvilágítás a beállított érték alatt van. Nincs ez másként az RFMD-100 érzékelőnél sem, de van egy lényeges különbség az átlaghoz képest. Mégpedig az, hogy a DIP1 kapcsolóval kiválasztható, hogy csak egyszerű mozgásérzékelőként működjön vagy vegye figyelembe a fényérzékelő beállított értékét is.

A következő ábrán a kapcsolóegységgel való párosítás két tipikus beállítása és működési diagramja látható. A a) részben a DIP3 kapcsoló OFF állásával a normál PIR üzemmód van kiválasztva, valamint a DIP2 kapcsoló ON állásával az, hogy a mozgásérzékelő az aktiválás után 5 percig inaktív lesz.

A b) részben a DIP1 kapcsoló ON állásával a fényérzékelős üzemmódot, a DIP2 kapcsoló OFF állásával 1 perc inaktivitást választottunk ki. Ha a környezeti megvilágítás a beállított alatt van, és mozgás történik a figyelt területen, akkor az érzékelő bekapcsolási parancsot küld a kapcsolóegységnek.

Az inaktív időtartam beállítás csak a fedő burkolat visszatétele után pár perccel érvényesül, így az érzékenység gyorsan beállítható a telepítéskor, hiszen nem kell kivárni az inaktivitásból való újraéledést. 

Együttműködés rendszerközponttal

A készülék az eLAN-RF-003 vagy az eLAN-RF-Wi-003 típusú központi vezérlőkkel tud együttműködni. Az együttműködés gyakorlatilag riasztás jelzést jelent, mely megjelenik az iHC alkalmazás felületén. A központi vezérlőn keresztül nincs lehetőség kapcsolóegységgel társítani az érzékelőt, azt mindenképpen közvetlenül kell párosítani. A működést és egy tipikus beállítást az utolsó ábra szemléltet.

Az RFMD-100 az iNELS BUS System vezetékes intelligens rendszerbe is beilleszthető, amennyiben RF modullal rendelkező központi egységgel van telepítve (pl. CU3-02M), de itt már parancsok indítására is használható a központon keresztül, nem csupán jelzésre. 

Kapcsolóegység programozása

Az érzékelő a következő RFIO2 protokollos kapcsolóegységekkel párosítható:

RFSA-61B, RFSA-62B, RFSAI-61B, RFSAI-62B, RFSA-61M, RFSA-66M, RFSC-61, RFUS-61.

A kapcsolóegységgel történő párosítás során kétféle működési módot programozhatunk:

1. Impulzus: mozgásra a kapcsolóegység reléje 1 másodpercre húz be, majd elenged, tehát egy impulzust ad ki - az impulzust felhasználhatjuk pl. impulzusrelé vezérlésére.
2. Késleltetett kikapcsolás: mozgásra a kapcsolóegység reléje behúz, mely a párosításnál programozott időtartamig behúzva is marad, majd elenged - felhasználható közvetlenül világítás kapcsolására késleltetett kikapcsolással.

A programozás menetét mindkét működési módra a használati útmutató részletesen leírja.

Megjegyzés:

A késleltetett kikapcsolás időzítése újraindul, ha az érzékelő a késleltetési időn belül ismét mozgást érzékel és parancsot küld a kapcsolóegységnek. Ennek feltétele, hogy a késleltetési idő hosszabb legyen a kiválasztott 1 vagy 5 perc inaktív időnél. Ha rövidebb, akkor az érzékelő inaktivitása miatt a beprogramozott késleltetés után kikapcsol a kapcsolóegység reléje akkor is, ha mozgás van a területen és csak az inaktív időtartam lejárta utáni mozgásra küld parancsot.

Figyelem! A bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben a többszöri ellenőrzés vagy műhely körülmények közötti tesztek ellenére is lehetnek hibák. Adott feladatra való alkalmasságuk ellenőrzése, esetleges módosítása a telepítő feladata és felelőssége! A szerző és a cég nem vállal felelősséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredő károkkal és egyéb problémákkal kapcsolatban. A rajzokon látható vezetékek színei csak a könnyebb átláthatóságot segítik, nem feltétlenül egyeznek meg a szabványos vezetékezés színeivel!